A karfiol levesről, akit gulyásnak vártak

2010 augusztus 27. | Szerző:

Nos, ez nem egészen igaz, hogy várták, mert konkrétan nem ígért senki levest ebédre, de jó ötletnek tűnt levest főzni, és ha a keresztgyerek apjáról van szó, neki a leves minimum gulyás. Vagy inkább bab. Szóval karfiolunk a hűtőben bujdokolt néhány napig (mert előzőleg rántott karfiolnak indult – A.). Rátaláltunk, bár jól álcázta magát, és krémleves lett a küldetése. Ez a küldetés egyszerűnek tűnt, de csak első hallásra:)
Hozzávalók:
1 fej karfiol
½ fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
1 teáskanál barna cukor
1-2 evőkanál olíva olaj
1 csapott evőkanál búzadara
1 pohár joghurt, vagy tejföl
10 dkg császár szalonna, nem túl zsíros
A szalonnából kisütjük a zsírt, hogy ropogós legyen. Félre tesszük.
Közben a karfiolt blansírozzuk, tehát mosás és nagyobb rózsákra szedés után lobogó sós vízben 3-4 percig forraljuk, majd jeges vízben lehűtjük. Erre azért van szükség, mert lerövidíti a főzési időt, nem lesz puffasztó a leves, a karfiol pedig darabosabb marad a turmixolás után.
A kisült zsiradékon – kiegészítve az olíva olajjal – megpároljuk a finomra vágott hagymát, párolás közben rászórjuk a cukrot, megolvasztjuk. A rózsáira szedett karfiolt rátesszük, átforgatjuk. Felengedjük annyi vízzel, vagy zöldség alap lével, amennyi éppen ellepi. 8-10 percig főzzük. Botmixerrel pürésítjük, a joghurtba kevert búzadarával besűrítjük (ha a sima pürésített karfiol állaga tetszik, akkor nem gond, ha ez a lépés kimarad). Felfőzzük és készen is van. Tálaláskor a szalonna kockával megszórjuk. Só, bors jöhet a végén.
Az elkészült levest éppen tálalni készültem, amikor a jelenlévő férfiemberek megkérdezték, mit is fognak ők most enni. Nevén neveztem a dolgokat, az arcokat látni kellett volna:)) Senki nem kért:)) Némiképpen megszeppenve, bár nem tudom mit vártam, kihelyeztem a tálat az asztalra. Az éhségtől vagy a kíváncsiságtól vezérelve, amikor nem néztem oda, szedtek a levesből. Amiben ugyan nem volt hús, nem is volt gulyás, mégis a szalonnától, olyan pasiknak való íze lett – 2x szedtek…. a fotóhoz sikerült mentenem egy adagot:))

Címkék:

Lángos reggelire

2010 augusztus 26. | Szerző:

Boldogult lány koromban én a lángosevést csak a lángososnál tudtam elképzelni a piacra járás rituálájénak keretében. Aztán Kornél születése után egyszercsak bedobta anyósom a köztudatba – amikor azért keltünk hajnalban, hogy kimenjünk a nyíregyházi piacra apósommal, és ott többek között lángost reggelizzünk-, hogy minek görcsölünk erre így rá, tök egyszerű lángost csinálni, ő ripsz-ropsz összerakja nekünk, csak mondjuk meg, mikor akarjuk. Aztán Málka néni a lakóparkban is ugyanezt mondta, sőt kifejezetten örült nekünk, mert kettejüknek Zoli bácsival nem is érdemes belekezdeni a lángoskészítésbe, de ha mi is akarunk, az ugyebár egészen már. Dóra anyukájának is van egy lángososoktól szerzett receptje, amit ők is rendszeresen sütnek, és teljesen meg lettem győzve arról, hogy a lángoskészítés – csak úgy, mint a pizza-, egyszerűen túl van misztifikálva. Nyáron, 60 fokban persze tényleg melós állni a melegben, és naponta több száz lángost kisütni, de otthoni körülmények között 8-10db-ot megsütni tényleg nem olyan nagy dolog. És meleg lángost reggelizni a konyhában, vagy a teraszon a nélkül, hogy ki kellene mozdulni – tényleg megfizethetetlen…


Hozzávalók kb 8db-hoz

60 dkg liszt belekeverve 1 kk só
2,5dkg élesztőt langyos vízben felfuttatni (ha valaki ezt nem tudná mi jelent, semmi misztikus: langyos vízbe beletesszük az élesztőt, ami azonnal elkezd “futni”, azaz reakcióba lépnek egymással, és felhabzik)
2 közepes szem főtt krumpli
krumpli főzőlé
Veszünk egy széles szájú tálat (ha kis szájú tálban dagasztunk – bármilyen kelt tésztát-, akkor gumi lesz belőle), és beletesszük a sós lisztet. A sós lisztbe belemorzsoljuk a főtt krumplit (összemorzsoljuk őket, mint az omlóstésztába a vajat), utána beletesszük az élesztős vizet, és elkezdjük összeállítani, összegyúrni. Az elején elég ragacsos, de ahogy egyre jobban dolgozzuk össze, érezni fogjuk, hogy mennyi (ha kell egyáltalán) főzőlé kell hozzá – addig kell dagasztani, amíg el nem válik a tészta a tál oldalától. Figyeljünk arra, hogy a főzőlé még langyos legyen, amikor hozzátesszük a tésztához. Nekem az elsőhöz azért még kellett anyósom asszisztálása, de azzal biztatott, hogy a harmadiknál már pontosan érezni fogom, hogy mennyi víz kell bele. Amikor kész a tészta, letakarjuk tiszta konyharuhával, és hagyjuk meleg, nem huzatos helyen kb. 45 percet kelni. Amikor megkelt, kivesszük a tésztát a tálból, és 8 cipót formázunk belőle (a legjobb módszer, hogy egyformák legyenek a cipók: felezzük a tésztát, és azokat is felezzük). Lisztezett asztalon kézzel kb. 20-25cm átmérőjű lepényeket csinálunk belőlük, és egyenként bő olajban kisütjük őket. A cipókból csak az előtt csináljunk lepényeket, mielőtt beleteszük az olajban.
Na és akkor a feltét: a sztár ugyebár a tejfölös sajtos lángos nálunk is úgy, hogy a tejfölbe legalább 3 gerezd fokhagymát nyomunk bele, és előtte kicsit megsózzuk a lángost. Lehet tejföl illetve sajt nélkül ugyanez, csak fokhagymával, teljesen natúron sóval, tejfölös túróval, avokádókrémmel, ricottával stb. stb. – a feltétek sora végtelen. És amitől lehet, hogy sokan felhördülnek, pedig amikor én éppen hogy csak felsős voltam (hm. éppen 25 éve…), nagy sztár volt körünkben a szilvalekváros lángos megszórva fahéjas cukorral. Anyám, nem győztünk belőle eleget enni! 🙂 Jó reggelit!
Címkék:

Csirke szárnyak majdnem grillezve

2010 augusztus 25. | Szerző:

A barbecue szósz a nagyon finom, kicsit édes, kicsit csíp, kicsit savanyú, kicsit füstös íz. Naggyon jó!!!
Grillezni szerettem volna. A parázson sült hús ízéhez semmi nem fogható, a tűz, a hús illata, egy rozé fröcss hmmmmm…Elsodort az élet, így a konyhában kellett megoldanom a dolgot, ám legközelebb nem hagyom majd magam elsodorni…….. grillezni fogok!!!!:)
Otthon is össze lehet állítani a szószt

Hozzávalók: 1 fej vöröshagyma, 3 db újhagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 dl borecet, 1 dl víz, 1 dl ketchup, 1 dl citromlé, 10 dkg barna cukor, 1 dl chiliszósz, 1 ek. őrölt mustármag, 2 ek. Worchester-szósz, 1 mokkás kanál cayenne-bors és őrölt fekete bors, 1 kávéskanál kakukkfű, bazsalikom és szurokfű, só
most azonban egy készen kapható grillpácra hagyatkoztam. Úgy készítettem el a pácot, ahogy a leírás javasolta. Olajjal összekevertem a fűszerkeverék felét, beleforgattam a szárnyakat, lefóliázva pácolódtak a hűtőben. Amikor eljött az idő, ketchuppal összekevertem a maradék fűszerkeveréket. A húst kb. fél óráig sütöttem az olajos páccal, majd kivettem a sütőből, rákentem a ketchupos szószt és készre sütöttem.
Körtenek cukkini, répa, hagyma, fokhagyma keverékéből készült sült zöldséget, és héjában sült krumplit adtam, amit friss kaporral szórtam meg. Jól illett a cukkinis zöldséghez.
Címkék:

Lótuszvirág szilvatorta

2010 augusztus 24. | Szerző:



Valljuk be, a szilva nem tartozik a gyümölcsvilág elitjéhez. Árokparton, kertekben még ma is gyakran lehet az egyszerű kék héjú fajta szilvafákkal találkozni, magról nő, egyszer csak ott van a fa apró gyümölcsökkel, hullnak mindenfelé, szóval nem valami kívánatosak, aprók, ám édesek. A nemesített változatokban már a méret is jó, érdemes kézbe venni, lehajolni a földre érte. Nagyon rákattantam a szilvára tavaly, amikor sikerült egy igazi üstben főzött lekvárt zsákmányolnom, most pedig nagyon jóízű gyümölcsöt találtam, amiből aztán tortát sütöttem. Főszereplő lett a szilva egy egyszerű linzer tésztán, amibe alma ecetet tettem. A recept teáskanálnyi mennyiséget írt, nálam evőkanál lett belőle ugyanis……….. elnéztem. Ám már a nyers tészta szuper finom lett az alma ecettől!! A recept azt írja, hogy a nyers tésztára tegyük rá a szilvát, így süssük 10 percig. Nem, így nem jó!!!-de ok, így a szól a recept, ha szerintem nem is jó, de jó, legyen a recept szerint akkor, döntöttem végül, bár szerintem a linzertészta sütésének vannak szabályai… Tehát a tésztát minden feltét nélkül sütjük 10-12 percig, megszurkáljuk, nehezéknek rizst, babot öntünk rá, kivesszük a sütőből, megkenjük tojásfehérjével, ezután jöhet mindenféle a tésztára. Szigorúan követtem a receptet, ám a tészta nem lett olyan, amilyet szerettem volna. Hallgatnunk kell a megérzésünkre, bíznunk kell a tapasztalatunkban, teret engedni a spontán dolgoknak. Ez volt az én megvilágosodásom szilvatorta ügyben- ez a tökéletes lótuszvirág:))
Hozzávalók:
28 cm-es lepényformához
25 dkg liszt
5 dkg cukor, csipet só, ebből 1 ek a tésztába, a maradék a tejszínbe jön
10 dkg vaj
8 ek hideg víz
2 teáskanál ecet (én alma ecetet használtam)
1 kg szilva
1,2 dl tejszín
2 db tojás
csipet fahéj

A tésztát összeállítjuk, 30 percig pihentetjük (jól fagyasztható, ha nagyobb adagot készítünk).
A szilvát negyedeljük vagy felezzük a mérettől függően, és az elősütött tésztára rendezzük.
A tejszínt, tojást, a maradék cukrot a fahéjjal összekeverjük, és ráöntjük a szilvával megrakott tésztára. 25-35 percig sütjük 220 fokon a sütő középső részén.

Fiinom, partyra pl. tökéletes és látványos desszert, az érzés a langyos süti mellé kanalazott fahéj vagy vanília fagyival fokozható.

Címkék:

Mindent bele tészta 1. verzió

2010 augusztus 23. | Szerző:

A nyírturai túra során cukkinit is kaptunk (nekem mindig az “uborka szerű izé” jut először eszembe, a gasztro antitalentum férjemtől kell rákérdeznem a nevére; egyszerűen nem tudom megjegyezni…). Kettőt adtam anyunak, kettőt betettem a kovászos uborkák közé – szuper lett, de erről majd a jövő héten-, kettőből pedig ebédet főztem. A gyerek meg az apja is szereti a tésztát, volt egy lejárat közeli bio egész paradicsom konzervem a’la DM a spájzban, így gondoltam, összeütök egy valami gyors ebédet. Feltettem a tészta vizét forrni. Vettem egy fej vöröshagymát, és kb. 2 evőkanál olivaolajon megfuttattam a wokban. Rádobtam a hűtőben talált, csíkokra vágott maradék felvágottat (angolszalonna, Sága tavaszi felvágott, meg valami sonka), a felkarikázott cukkiniket, egy jó nagy adag petrezselyemzöldet, meg persze a paradicsomkonzervet. Sóztam, borsóztam, kakukkfüveztem, összerottyantottam. Az időközben elkészült tésztát ráöntöttem a ragura, összemelegítettem, és tálaláskor parmezán jellegű sajtot reszeltem rá. Akinek csak félkemény sajtja van a hűtőben (trappista, gouda, eidami vagy akár scamorza stb.) azt is nyugodtan használhatja – gyors, könnyű ebéd vagy vacsora lesz belőle (15 perc volt kb. De tényleg.).

Címkék:

Tököltem

2010 augusztus 19. | Szerző:

Amikor kitaláltam ezt a “tökös” történetet, azt hittem, milyen jó fej anya vagyok, hogy gondolok a gyerekem téli tökszükségleteinek kielégítésére – mára kiderült: a gyerek már a tökfőzelék látványára is csak egy heveny “nyemmel” válaszol (nekem is, meg anyunak is, ami azért már tényleg aggasztó), összeszorítja a száját és nézhetek másik ebéd után. Na mindegy, a nyírturai villámlátogatás eredményeképpen három édes kis formás tökkel jöttünk haza – meg kaporral, de az mire visszaértünk Pestre, megadta magát, azért hál’ istennek találtam a mélyhűtőmben tartalékokat -, és úgy gondoltam, elteszem télire. Nekem majd 37 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezen a műveleten átessek, de úgy tűnik, nem ördöngősség, és tényleg szórakoztató.
Szóval a folyamat a következő volt (mármint nekem):
1. tököt megmos.
2. tököt krumplihámozóval lehámoz.
3. tököt negyedbe vág.
4. tökből magokat kanállal kiszed/kikapar.
5. tököt a cseppformájú reszelőn lereszel (kisebb ujjsérülések).
6. tököt bezacskóz.
7. zacskóból levegőt kinyom, és tököt lelapít.
8. zacskót felcímkéz és mélyhűtőbe tesz.
Jelentem, ma ránéztem, és pont olyan, mint anyáé szokott lenni, így gondolom “mission completed” 🙂
Címkék:

Quesadilla No 2

2010 augusztus 19. | Szerző:

Annyira belejött a gyerek keresztanyja a quesadilla készítésébe, hogy hirtelen felindulásból mielőtt jött volna hozzánk szombaton vendégségbe a minimál konyhájában begyúrt még egy adagot, és elhozta a kész tésztát hozzánk reggelire. Mivel szombaton végül a piacon lángosoztunk reggeli gyanánt, a tészta kelt még egy kicsit a kocsiban, pihegett egy kicsit egész nap aztán a hűtőben és vacsora lett belőle. Átgyúrtuk, akkuratásuan kettőbe vettük, és 2×8 gombócot gyártottunk belőle (mondanom sem kell, hogy dupla adag tésztát csináltunk nagy lelkesen). Az első nyolcat ő nyújtotta ki, a második nyolcat én, viszont ő sütötte ki az összeset (nem volt otthon csak rétes liszt, ami ugyebár nem igazán tapad, ezért én csak kicsit nyújtottam nyújtófával, a többit a lángososoktól ellesett mozdulattal kézzel nyújtottam ki a végleges palacsinta sütő méretűre és -formájúra). A kontakt grillemet nagy felelőtlenül a sógoromra hagyományoztam, ezért a francia szendvics sütőmben sütöttük meg a kicsikéket, de így is nagyon finom lett, a kicsi és az apja is falta. Csináltunk fotókat a kinyújtott “palacsintáról”, a sütésről (palacsinta sütő olaj nélkül), és a kész szendvicsről (amikor a szendvics sütőbe tette, oliva olajjal megkente a palacsintákat kívűlről mindenhol). Mivel előtte ebéd is volt, nem ettük meg az összeset, hanem kb. a felét egyenként sütőpapírral elválasztva (én nagyon szeretem azokat – pl. Müllerben, DM-ben kapható -, amik fel vannak vágva előre tepsi méretre, és csak ki kell húzni a dobozból), és bezacskózva a mélyhűtőben lefagyasztottuk – nagy meglepetés lesz anyósoméknak, amikor legközelebb jönnek 🙂

Címkék:

Quesadilla

2010 augusztus 13. | Szerző:

Nem tartozik a bonyolult ételek közé, lelki rokonságot mutat a francia pirítóssal – tulajdonképpen egy zárt szendvics. A tortilla lapokat lehet készen kapni. A belevaló: sajt, sonka, valami csípős, paprika, uborka, újhagyma.
A lapokat féloldalasan betöltjük: sajt az alap, a vörös cheddar, ez a legjobb elsősorban az íze miatt, de a színe, ahogy olvad hhmmmmmmm…egyébként bármilyen reszelhető sajt jó, a sonka most feketeerdei volt, cafatokra tépkedve, úgy, hogy minden falatra jusson, ezután hagyma, paprika, őrölt chili, bors.
Összehajtjuk, olíva olajjal kívülről megkenjük. Közben előmelegítjük a kontaktgrillt 200 fokra és beletesszük a szendvicset. Ha nincs kéznél a grill, akkor előkapjuk a palacsintasütőt, felforrósítjuk, beletesszük a szendvicset, ráteszünk egy tányért, erre valami nehezéket, és a prés alatt 3 perc alatt elkészül. Mindkét oldalát pirítsuk meg, ívelt szeletekre vágjuk és gvakamoleban (guacamole) mártogatva jól megesszük.

Ha úgy hozza az élet, otthon is tudunk tortillát készíteni, és a tészta szikkadás után mehet a fagyasztóba.
Nem szabad kiszárítani!!

Tortilla recept (kb.8 db)

50 dkg liszt lehet: fele rétes, fele sima, vagy fele kukorica, fele sima liszt
1 tk sütőpor
1 tk só
0,7 dl olaj
2,5-3 dl langyos víz (amennyit felvesz)

Dolgozzunk keverőgéppel. A hozzávalókat először víz nélkül keverjük össze, a vizet fokozatosan adagoljuk – egy kis cipót kell kapnunk az első szakaszban, tovább keverjük kb.5-7 percig, míg ruganyos alakítható tésztát kapunk: a hangsúly a ruganyoson van. Amikor elkészül a cipó, kicsit meghengergetjük hogy hosszúkás legyen, és 8 részre osztjuk. Megnézzük, mekkora a serpenyő vagy a palacsintasütő, és akkorára nyújtjuk. Ne legyen vastag, mert nem sül át. A kinyújtott korongokat letakarva pihentetjük kb.20 perc – fél óráig. Jöhet a sütés.

Címkék:

Kukorica krémleves – Csajok, Tequila, Mexikó

2010 augusztus 12. | Szerző:

Szeretem a chilit, a nevét a színét, úgy, ahogy van. Nálam chili=Mexikó. Egy csajos napon felvetettem a kukorica leves, és quesadilla ötletét, a csajok lelkesen bólogattak, majd jött a gondolat áradat, mi lehetne még: gvakamole, salsa, tequila, margarita. Lelkes volt mindenki, ötleteltünk, fényképeztünk, főpróbát tartottunk tequilaivásból. Könnyen meg lehet szokni:) A margarita nem az én műfajom, mintahogy a koktél sem, de mindennek megvan a helye, és ideje, ennek most itt volt. A közösen összeputtyantott menü Mexikót idézte, a chili hozta a szenvedélyt, a tequila a hangulatot. Azt hiszem, jobban meg kell ismernünk Mexikót:)

Kukorica leves – hozzávalók 4 személyre:
0,5 kg kukorica fagyasztott/mirelite
2 szál újhagyma
2 cikk fokhagyma
2 ek búzadara
1 l zöldségleves
1 chili
kukorica csipsz
vörös cheddar sajt
só, bors

Turmix gépbe öntjük a fagyos kukoricát, hagymát, fokhagymát, magjától megfosztott chili darabokat. Először durván pürésítjük, kevés meleg leves adunk hozzá, tovább pürésítjük, jöhet bele a búzadara, a teljes mennyiségű levessel készre turmixoljuk.
Egy fazékba öntjük a pürét, felforraljuk. A sűrűséget levessel/vízzel/tejjel/tejszínnel lehet szabályozni, attól függően, mi van a hűtőben. Bevallom, nagy siker volt, két alkalommal is elkészítettem egymás után. Azt tapasztaltam, hogy a botmixer nem tudja a tökéletesen krémes állagot, a turmixgép igen – összességében mindkettő jó volt, nekem a turmixolt verzió profibb, a botmixerrel készült darabosabb. A „levesbetét” fűszeres kukorica, nem is tudom minek nevezzem, mondjuk ropogtatni való, mellé darabolt paprika, menta. A véletlen hozta a mentát, de jól összehozta a csípős, édeskés, sós ízt. Készült „b” verzió is a levesbetétre: a tortilla csipszet sütőben átmelegítettük a ráreszelt cheddar sajttal (a vörös jobb lett volna, most fehéret használtunk).

Címkék:

Ratatuille – L’ecso a’ la France

2010 augusztus 11. | Szerző:

A lecsó kultikus kaja, mindenki másképpen csinálja, van, aki a párolja, van aki a zsírjára süti, van aki a tojással eszi, és van aki…szóval sokan vagyunk, akik egyszerűen csak nagy rajongói a lecsónak. Nálunk a zsírjára sütött kicsi kolbász megoldás a nyerő, ahogy apuka csinálja. Ez a nyár igazán nem kedvezett a műfajnak a hozzávalók szinte egész nyáron drágák voltak. Eljött a lecsó ideje!!!!…..MOOOOST…amikor elfogadható áron juthatunk hozzá az alapanyagokhoz. Az idei nyár kifejezett kedvezett a cukkini termésünknek, sikerült, különböző növekedési fázisban kipróbálni, a cukkinit, majd hozzá pirosodott a paradicsom, szóval ratatuille..

Hozzávalók 4 fóre:

1 fej lila hagyma
2 gerezd fokhagyma
20 dkg padlizsán
20 dkg paradicsom
10 dkg színes paprika
30 dkg cukkini
3evőkanál olívaolaj
1 evőkanál finomra vágott petrezselyem
1 teáskanál finomra vágott bazsalikom
2dl paradicsomlé, vagy sűrített paradicsom

A zöldségeket nagyobb darabokra vágtam. Egyszer valaki azt mondta, jó, ha darabolásnál figyelembe vesszük a növény formáját, és annak megfelelően daraboljuk, állítólag jobban kijönnek az ízek, lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Nem is tudom, miért jutott eszembe, azóta nálam ez így van.
Szóval darabolunk, kiválasztjuk a megfelelő edényzetet, ez most egy tepsi volt, mert semmi kedvem nem volt “negyvenfokárnyékban” napokon, a tűzhely mellett állni. Olíva olaj jön a zöldségre, annyi, amitől fényes lesz a felülete, nem úsznak benne, de fényesek, forgassuk át az olajjal. Ráöntöttem a sűrített paradicsomot,kevés vizet fűszereket. Kb. 150-170 fokon pároltam 30 percig, kevertem egyet rajta, félidőben, majd újabb 30 perc 200-220 fokon. A hőmérséklet megadása mindig érzékeny pont, mert nagyban függ a sütőtől. A lényeg először párol, majd pirít. A só, bors nem véletlenül maradt le, olyan kerek ízei vannak így is a zöldségeknek, tálaláskor mindenki kedve szerint fokozhatja a hatást. Önmagában is nagyon rendben volt, kuszkusz, tészta, bármi jöhet mellé, úgy, ahogy a magyar lecsónkat is mindenki másképpen szereti.

Címkék:

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!