Dió Bisztró

Lángos reggelire

2010 augusztus 26. | Szerző: |

Boldogult lány koromban én a lángosevést csak a lángososnál tudtam elképzelni a piacra járás rituálájénak keretében. Aztán Kornél születése után egyszercsak bedobta anyósom a köztudatba – amikor azért keltünk hajnalban, hogy kimenjünk a nyíregyházi piacra apósommal, és ott többek között lángost reggelizzünk-, hogy minek görcsölünk erre így rá, tök egyszerű lángost csinálni, ő ripsz-ropsz összerakja nekünk, csak mondjuk meg, mikor akarjuk. Aztán Málka néni a lakóparkban is ugyanezt mondta, sőt kifejezetten örült nekünk, mert kettejüknek Zoli bácsival nem is érdemes belekezdeni a lángoskészítésbe, de ha mi is akarunk, az ugyebár egészen már. Dóra anyukájának is van egy lángososoktól szerzett receptje, amit ők is rendszeresen sütnek, és teljesen meg lettem győzve arról, hogy a lángoskészítés – csak úgy, mint a pizza-, egyszerűen túl van misztifikálva. Nyáron, 60 fokban persze tényleg melós állni a melegben, és naponta több száz lángost kisütni, de otthoni körülmények között 8-10db-ot megsütni tényleg nem olyan nagy dolog. És meleg lángost reggelizni a konyhában, vagy a teraszon a nélkül, hogy ki kellene mozdulni – tényleg megfizethetetlen…


Hozzávalók kb 8db-hoz

60 dkg liszt belekeverve 1 kk só
2,5dkg élesztőt langyos vízben felfuttatni (ha valaki ezt nem tudná mi jelent, semmi misztikus: langyos vízbe beletesszük az élesztőt, ami azonnal elkezd “futni”, azaz reakcióba lépnek egymással, és felhabzik)
2 közepes szem főtt krumpli
krumpli főzőlé
Veszünk egy széles szájú tálat (ha kis szájú tálban dagasztunk – bármilyen kelt tésztát-, akkor gumi lesz belőle), és beletesszük a sós lisztet. A sós lisztbe belemorzsoljuk a főtt krumplit (összemorzsoljuk őket, mint az omlóstésztába a vajat), utána beletesszük az élesztős vizet, és elkezdjük összeállítani, összegyúrni. Az elején elég ragacsos, de ahogy egyre jobban dolgozzuk össze, érezni fogjuk, hogy mennyi (ha kell egyáltalán) főzőlé kell hozzá – addig kell dagasztani, amíg el nem válik a tészta a tál oldalától. Figyeljünk arra, hogy a főzőlé még langyos legyen, amikor hozzátesszük a tésztához. Nekem az elsőhöz azért még kellett anyósom asszisztálása, de azzal biztatott, hogy a harmadiknál már pontosan érezni fogom, hogy mennyi víz kell bele. Amikor kész a tészta, letakarjuk tiszta konyharuhával, és hagyjuk meleg, nem huzatos helyen kb. 45 percet kelni. Amikor megkelt, kivesszük a tésztát a tálból, és 8 cipót formázunk belőle (a legjobb módszer, hogy egyformák legyenek a cipók: felezzük a tésztát, és azokat is felezzük). Lisztezett asztalon kézzel kb. 20-25cm átmérőjű lepényeket csinálunk belőlük, és egyenként bő olajban kisütjük őket. A cipókból csak az előtt csináljunk lepényeket, mielőtt beleteszük az olajban.
Na és akkor a feltét: a sztár ugyebár a tejfölös sajtos lángos nálunk is úgy, hogy a tejfölbe legalább 3 gerezd fokhagymát nyomunk bele, és előtte kicsit megsózzuk a lángost. Lehet tejföl illetve sajt nélkül ugyanez, csak fokhagymával, teljesen natúron sóval, tejfölös túróval, avokádókrémmel, ricottával stb. stb. – a feltétek sora végtelen. És amitől lehet, hogy sokan felhördülnek, pedig amikor én éppen hogy csak felsős voltam (hm. éppen 25 éve…), nagy sztár volt körünkben a szilvalekváros lángos megszórva fahéjas cukorral. Anyám, nem győztünk belőle eleget enni! 🙂 Jó reggelit!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!