2011 trendje a gasztronómiában: "Kelkáposzta főzelék pulykasülttel"
2011 január 11. | Szerző: Dió Bisztró |
Minap Csíki Sándor http://www.foodandwine.hu/2011/01/02/gasztronomiai-trendek-magyar-konyha-2011/ értekezésében olvastam a 2011-es év gasztronómiai terveiről. A tervek között nem szerepel átütő trendváltozás, továbbra is a helyi termékek, alapanyagok felhasználása, az egészséges gyermekétkeztetés kérdésének megoldása, az élelmiszer források fenntarthatósága, a gluténmentes táplálkozás elterjesztése jelenti a főbb irányvonalakat. A magyar konyha tekintetében a minőségi alapanyagok előállításában történő előre lépés, igen sokat jelente a vendéglátás, és a civil konyha szintjén is.
Csíki Sándor az „egyszerűség, vissza az alapokhoz” jelmondatban foglalta össze az év filozófiáját.
Elgondolkodtam ezen a mondaton: vajon az én életembe ez hogyan integrálható? Néhány évvel ezelőtt a barátnőm anyukája váratlanul meghalt, és a barátnőmmel mikor erről beszélgettünk, azt mondta, ”Tudod, semmit nem csinálnék másként, jó életünk volt. Ő főzött nekünk, mi mindig megettük, tökéletes volt az öröm, mert ő adhatott, mi pedig hálásak voltunk érte. Egy valamit tegyél meg a kedvemért, tanuld meg anyukád ízeit, nekem ez hiányzik a legjobban. Bármennyire is próbálom felidézni, utána csinálni, soha nem sikerül úgy!” Ez a beszélgetés jutott eszembe a 2011-es évvel kapcsolatban. Aztán volt egy időszak, amikor anyukám kórházba került, és én nem csináltam mást, mint mindennap főztem, a klasszikus dolgokat: húsleves, töltött káposzta, sült hús, fasírt, főzelékek, ami eszembe jutott, anya a kórházból felügyelt, látogatáskor kóstolt, majd apa volt a fő kritikus, ha nála átment, akkor megtanultnak tekintettem az ételt.
Nos, ez az étel nem tartozik a legtrendibb ételek közé, de nagyon finom, és ebből az időszakból való, amit akkor tanultam. Igazán ekkor éreztem rá a főzés lényegére. A kelkáposzta főzelék! Ez csak azért érdekes, mert apa nem egy főzelék fun, de ezt megeszi:D
Hozzávalók:
1 fej kelkáposzta
3-4 krumpli kockára vágva
1-2 gerezd fokhagyma
1 kis fej vöröshagyma
csipet köménymag
só, ételízesítő natúr vagy vegeta, ha vegeta nem szükséges só
A kelkáposztát laskára vágjuk forró vízben 2-3 percig főzzük. Leöntjük róla a vizet, és tovább főzzük, (anya szerint, ha így járunk el nem puffaszt) a fűszerekkel, hagymával, krumplival. Készítünk egy paprikás rántást, amit tejföllel elkeverünk, kiveszünk a főzőléből hozzáadjuk a rántáshoz, elkeverjük, kiforraljuk, hogy ne legyen csomós és vissza öntjük a káposztához. Összeforraljuk, elkészült.
A feltét sült pulyka comb volt. Anya húsokat általában fűszersóval elkevert olajjal bekeni, állni hagyja, elősüti, tepsibe rakja, önt rá egy kis bort, mellé hagyma, fokhagyma, ketchup a tetejére, ennyi.
Nagyon finom volt, omlós a hús, ízletes a főzelék, ezt kaját bármikor szívesen.
Szóval vissza az alapokhoz! Nekem anyukám az alap.
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Kedves Tálaló! Van valami hasonlóság az ízlésünkben:DD Jó anyákat választottunk:D
Csíki Sándor: Kedves Sándor! Köszönöm a szép szavakat, igazán jól esett:DDAzt gondolom az alapokhoz való visszatérés után, az alapoktól való eltérés hozhatja a változásokat, de az emlékeket akár ízek formájában is jó, ha meg tudjuk őrizni.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Juj de jó, jöhetne most ebédre
“Nekem anyukám az alap.” – Őszintén szép mondat (és írás).
Én is szívesen készítem s eszem azokat az ételeket melyeket Anyutól meg a Nagyitól tanultam.S néhány ételt a férjem családjától is megtanultam.Így van az,hogy pl.a krumlifőzeléket kétféleképp készítem.Hogy mindegyikünk azt egye amit gyerekként megszokott s szeretett.A főzelék manapság nem túl divatos,pedig egészséges és finom.A kelkáposzta pedig az egyik kedvencem,s nálunk is ugyanígy készül.