Tonhalas salátaszív ruccolával

Az elmúlt hetem a túlélésről szólt. Beteg voltam nem kicsit, magas láz 3 napig, állandó émelygés, gyengeség, és újra láz. Enni nem volt kedvem élni se, és csak szenesre égetett pirítóst akartam enni, forró citromos teával, majd gyorsan ágyba kerülni. Ma volt az első nap, hogy megéheztem, de nagyon!!! Valami frisset, roppanósat, és sok zöldet ettem volna.A főnixnek(ez én vagyok:) fel kellett öltöznie, kilépni a lakásból, beszerezni, amire szüksége van.

Jelentem sikerült, kicsit elfáradtam ugyan a fél órás vásárlásban, de megmaradok, újra szép az élet, süt a nap és mindjárt itt a tavasz!!!

A saláta szívről eddig csak elméletben tudtam, profi szakácsok fokhagymásan készítenek meleg salátát belőle, sültek mellé. Először úgy gondoltam erre, a dologra, hogy a normál salátából leválasztják ezt a részt a többit pedig feldarabolják a saláta keverékbe. Nos, ezt a talányt ma nem sikerült megoldanom, de növény az tényleg olyan, csak reménykedni tudok, hogy nem génmanipuláció eredménye:))  Nálam húsról szó sem lehet, de tényleg még a szót sem bírom most hallani:D Szóval vettem a saláta szívből, ruccolát és újhagymát is, kaliforniai paprikát, tonhalat. A hozzávalókat feldaraboltam, tálra rendeztem, egy mustáros, mézes olíva olajos öntetet készítettem, egy kis parmezán, tönköly búzás pirítós feketére sütve, ahogy azt most szeretem és újra szép az élet! Érzem az ízeket, az illatokat! Csodálatos érzés!