Húsvét utózöngéi

Az ünnep mindig nagy várakozással tölt el. Mindig történik valami, nézem a csillagokat, próbálom megfejteni mi az üzenet, és figyelni hogyan jelenik meg az életemben a csillagos ég. Erről a húsvétról a Hegedűs a háztetőn Tradition c. betétdala jutott eszembe.Valahogy így van ez, kapaszkodunk a  hagyományokba, az állandóságba a biztonságba vagy legalábbis ennek az illúziójába….hát valahogy így volt ez nálunk is. A nagybácsikám tisztje volt a húsvéti tál elkészítése. Igazán aprólékosan, nagy gonddal állította össze annak idején, fontos volt a hozzávalók megfelelő sorrendben való felhelyezése a tálra, valamint a sonka, a tojás mérete. Nos, most is pontosan ugyanígy készítettük a tálat. Minden nagyon finom volt, miközben eszegettünk eszünkbe jutottak azok a boldog évek. Mennyire könnyedek, felszabadultak, boldogok voltunk! Gyerekek! Elmúlt. Most már mi készítjük tálat, a fészket a gyerekeknek, és ők pontosan ugyanazzal a felhőtlen lelkesedéssel, csodavárással szedték össze a tojásokat, ahogy mi tettük annak idején. Van ebben valami megható, olyan boldogságos tűnékeny pillanat, amikor az idő összeér. Volt valami felszabadító ebben az ünnepben, valahogy egyszerre éltem meg a jelent, a múltat és a jövőt. Minden rendben van!! Az idő visszatér!!