A töklámpabuli sztárja: tepertős-töpörtyűs pogácsa
2011 október 29. | Szerző: Dió Bisztró
Tegnap töklámpásfaragásból kifolyólag összeröffenést tartottunk, és végre a barátaink nagy része apástól képviseltette magát (a nagy rész a barátainkra vonatkozik, és mindenkinél felbukkant az apa is :D). Mikor elmentek, Isa megjegyezte, hogy tök fölösleges volt takarítani a héten, pedig percre pontosan fél órával az után, hogy az utolsó vendég is elhagyta a lakást, úgy összepakoltunk, hogy nyoma nem volt a 10 felnőttnek és a 7 öt éven alulinak 😀 Persze ehhez az is kellett, hogy az anyukák indulás előtt visszapakolták a játékokat a nappaliban a helyükre 😀
Szóval én nem vagyok oda az angolszász ünnepek meg hagyományok átvételéért, de az a töklámpás faragás levett a lábáról, és egy ideje (konkrétan mióta megszületett Kornél) faragunk lámpást – mondanom sem kell, hogy idén először értette is, hogy mit csinálunk, és volt aktív részese az eseménynek, bár őt elsősorban még mindig a gyertyafújdogálás izgatja inkább – meg persze a kés; azt a méltatlankodó fejet, amikor kivettem a kezéből a kést, mert segíteni akart, és közben mondta, hogy “de vigyázóóóóók”, szerintem sosem fogom elfelejteni 😀 Ezért kitaláltam, hogy már elég nagyok a gyerekek nagy része, hogy egy ilyen estét élvezzenek, és persze mi is régen beszélgettünk (hiába nu, munka meg bölcsi/ovi beköszönte után ritkán futunk össze úgy a játszótéren, mint nyáron), így töklámpafaragó bulit szerveztem. Géza beszerezte a tököket, én vállaltam a süti részét, és egy nagy kosszal járó, de fergeteges este kerekedett.
Alapjáraton csak töpörtyűs pogácsát akartam sütni, de Géza evett volna valami diósat, így gyorsan összeütöttem amíg kelt a pogácsának való a mindenki által kedvelt, végtelen számban variálható sütimet, amit mint most számomra kiderült, még sosem fotóztam le 😀 Na, majd legközelebb megosztom veletek, csudajó kis tészta, és 5 perc összerakás és 45 perc sülés után csak a dicséretet kell besöpörni 😀
Töpörtyűs pogácsát pont azóta szeretnék sütni, hogy találtam egy “Házi füstölt áruk boltja” nevű műintézményt (valamikor a nyáron nyitott itt Erzsébeten). Mármint látni eddig is láttam, csak amióta Kornél bölcsis, lettünk ott törzsvevők. Nekem nagyon sokat jelentett, hogy amikor először beléptem, olyan illatok csapták meg az orromat, mint régen, amikor bemerészkedtem nagyanyám spájzába – igen, az a jó kis füstölt illat…. ÉS persze Iluska, az eladólányzó is végtelenül jó fej, mindent meg lehet kóstolni, és még 8 tojásos, napsárga betűtészta is kapható. Kell ennél több? Bölcsi után hetente legalább egyszer bekanyarodunk lókolbászért, töpörtyűért (apukám Kornéllal zacsiból magában képesek egy halommal megenni), disznósajtért, csécsi szalonnáért stb. Nem egyszer lép ki Kornél onnan kezében egy fél szál kolbász, amit elégedett fejjel rágcsál az utcán a járókelők legnagyobb örömére 😀 És amikor egyszer nem volt töpörtyű, Iluska mondta, hogy már csak pogácsának való maradt – na ettől a pillanattól kezdve motoszkált benne a töpörtyűs pogácsa gondolata. Aztán úgy volt, hogy Iluskáék receptjét sütöm meg, de aztán nem jutottam el pénteken, így ki kellett találnom valamit. Elolvastam a Nők Lapja Café egyik fórumában a kapcsolódó bejegyzéseket, ott két receptet írtak le, egy Horváth Ilona félét, és egy, annak Kricky által továbbgondolt verzióját, de közben konzultáltam Zoli bácsival, aki kedves öreg szomszédunk, és a feleségének, Málka néninek sok-sok sütit köszönhetünk (pl. ezt), és ezekből az infókból kiokoskodtam egy receptet, aminek köszönhetően a szuper finnyás Saci szava is elállt, és a buli után még egy sms-ben is kifejezte csodálatát a pogácsám iránt (szeretek ilyen sms-ekt kapni).
Hozzávalók kb 80db pogácsához:
5dkg élesztő felfuttatva
1 dl langyos tejben, amibe tettem
1 kk cukrot
70dkg liszt plusz még majd a hajtogatáshoz
3 közepes krumpli héjában megfőzve
5dkg vaj
5dkg vaj
15dkg libazsír
175gr tejföl (azaz egy pohár lidles)
2 kk só
bors
50dkg töpörtyűkrém (én készen vettem itt a boltban, de lehet ledarálni is a töpörtyűt otthon házilag)
1 tojás a kenéshez
Megfőztem a krumplikat, és meghámoztam őket (ezt reggel, kávéivás közben is elintézhetjük). A dagasztófejjel ellátott robotgépemet összeraktam (amit mostanában egyre többször csinálok, szerintem amióta megvan a gép – kb. 4 éve – idén használtam először a dagasztóizéjét, de azóta nincs megállás), a tálba beleraktam a töpörtyű kivételével az összes hozzávalót (nálam a krumpli még meleg volt), és hagytam, hogy a gép jól kidolgozza a tésztát (kenyérsütőben is meg lehet csinálni)- addig dagasztassuk, amíg a tészta összeáll, és elválik a tál falától. Aztán lisztezett deszkára raktam a tésztát, kézzel átgyúrtam (csak hogy érezze a törődést), kinyújtottam jó 2 ujjnyira, és rákentem/kanalaztam a töpörtyűkrémet. Feltekertem, mint egy bejglit, letakartam, és ment egy órát kelni a melegbe. Aztán lisztezett deszkán kinyújtottam, hajtogattam, kinyújtottam, hajtogattam, kinyújtottam, hajtogattam, letakartam, kelesztettem kb. 30 percig. Ezt megismételtem még kétszer. Az utolsó után először bekapcsoltam a sütőt 190 fokra és kibéleltem sütőpapírral a nagy tepsit, majd a tésztát félbe vettem, a másik felét érdemes hűvösre tenni, amíg felhasználjuk, mert így is baromira belágyul, aztán lisztezett deszkán 2 ujjnyi vastagra kinyújtottam, beirdaltam késsel és a 4cm-es szaggatóval kiszaggattam a pogácsákat. Ha nem sietünk – én most siettem-, akkor a kiszaggatott pogácsákat kézzel még utána lehet igazgatni, csinosítani, hogy kicsit magasabbak legyenek, majd tojással megkenjük a tetejüket és irány a sütőbe. Kb. 15 perc alatt szép aranybarnára sütjük. Aztán jöhet a tészta másik fele (én összesen 4 részben tudtam kisütni). Volt aki még forrón, a nagyja inkább langyosan falta be a pogácsát – 5 darabot tudtam megmenteni úgy, hogy Ani elől eltitkoltam őket (bocsi :D). Mivel Iluska egy kiló töpörtőkrémet adott, szerintem a jövő héten még tovább tökéletesítem a tudásomat – különösen, mert apáéknak, Zoli bácsiéknak és Ida néniéknek kóstoló sem maradt most.
Tejszínes lúdlábtorta
2011 október 27. | Szerző: Dió Bisztró
Anyósom nagy spíler ebben a könnyen elkészíthető tortában, mi meg annyira szeretjük, hogy nagyjából egy délután alatt elfogy 😀
Hozzávalók
3db hagyományos kakaós piskótalap bolti vagy
3×2 tojásból házi receptet ld itt
Töltelék:
5dl tejszín (a legjobb a Lidles poharas)
20dkg étcsoki (min 70% kakaótartalom)
Előző este melegítsük fel a tejszínt (nem kell forralni) annyira, hogy az étcsokoládé elolvadjon benne, majd kihűtve tegyűk éjszakára a hűtőbe. Másnap kemény habbá felverjük, és a piskótalapokat rummal meglocsolva megtöltjük vele (a piskótákat érdemes aznap sütni, amikor enni akarjuk). A tetejét és az oldalát a maradék csokis habbal díszítjük. Minimum fél napot pihenjen.
Rajongásunk tárgya: kerámia kés
2011 október 26. | Szerző: Dió Bisztró
A blogon a legnépszerűbb bejegyzés mind a napig a kerámia bevonatos edényről írt posztunk itt. Már akkor szemeztünk a kerámia késekkel is, de gondoltam, csak szép sorban, egymás után, először győződjünk meg az edényről, aztán jöhet a kés.
Utána néztem a neten, hogy 1984-ben készítették az első ilyen kést a japán piacra, és onnan a nagyközönséghez csak a 90-es évek végén jutott el – biztos az én reakció időm nem a legmegfelelőbb, de én nem emlékszem, hogy már jó 10 éve látnék ilyen késeket; amennyire én emlékszem, kb. 2-3 éve jelentek meg nálunk csak….
Szóval a hétvégén a Möbelixben voltunk csellengeni Géza barátommal, és akkor ott, a kacatéria részlegen szembe jött velem egy ilyen kés – gondoltam, itt az alkalom! Most már egy kicsit bánom, hogy nem séfkést vettem belőle, hanem zöldséges kést, hiszen abból múltkor már egy tök jót lőttem a Fiskarstól. NA mindegy, vasárnap úgyis konyhatündérkednem kellett keresztanyaságből kifolyólag, így jó alkalom adódott a kés kipróbálására – hát konkrétan elvágtam a kezem…. Aztán jött a papa is délben, és még a templom előtt volt annyi időm, hogy neki is megmutattam, és kicsit oda lett tőle ő is…. Hagyma aprításhoz – különösen ha megveszem a nagyobbat – tuti, hogy csak ezt fogom használni, mert összehasonlíthatatlanul jobb várni vele, mint a rendes késeimmel. Répával, gyökérrel, zellergumóval is nagyon jól bánik a kicsike, a gyerek uzsonnára szervírozott körtéje meg se kottyan neki 😀
Akkor most amiket olvastam róla:
1. A gyémánt után a második legkeményebb anyagból, kerámiából, konkrétan cirkónium oxidból készülnek. A keménységükből eredően nagyon merevek, így bizonyos dolgokat nem praktikus velük vágni, pl. csontot, mert amíg az acélpengéket edzik, és ettől van bizonyos rugalmasságuk, ezek merevek, így nem követik rugalmasan a vágandó dolgot, vagy elvágja, vagy kicsorbul (azaz eltörik….). Általában a pengék fehérek, azok, amik feketék, azok tovább vannak kezelve, így a pengéjük még keményebb (vagy kóser háztartásba vannak kitalálva, hogy meg lehessen különböztetni a húsos-nem húsos késeket egymástól). A kerámia anyaga miatt az edényeknél felsorolt pozitívumok itt is játszanak (pl. rájuk sem tapad semmi), és anyagából adódóan sokkal könnyebbek is, mint a hagyományos kések.
2. A nagyon kemény éle nagyon kevés élezést igényel, azt mondják, 100x tartósabb az éle, mint acélé, így sokkal kevesebbet kell karbantartani élezés szempontjából. Hagyományos késélezővel viszont nem lehet élezni – így házilag semmiképpen nem, és nagyon kevés élező vállalja, hogy rendbe rakja kicsorbult késünket, mert csak spéci, elég drága eszközzel (mivel ennél csak a gyémánt keményebb, így ipari gyémántélezőkkel) élezhetők.
3. Anyagából adódóan nem rozsdásodik, jól szigetel, ellenáll a savas-lúgos anyagoknak, és nem mutatja ki őket szkkenerek. Viszont keménysége miatt semmilyen, általában a késekkel elvégzett szereléshez, véséshez, takarításhoz, koszkaparáshoz, csavarhúzáshoz nem használhatók, mert eltörnek. Ha leesnek, akkor is csorbulhatnak, így vigyázni kell rájuk.
4. Elsősorban zöldségeket és gyümölcsöket lehet-érdemes velük hámozni, illetve vágni/aprítani/szeletelni, de ahhoz aztán tényleg tökéletesek (láttam zöldséghámozót is már kerámia éllel). A krumplit, répát ripsz-ropsz fel tudtam szeletelni, meglepő volt, mennyire éles. Őszintén szerintem azért is vágtam el a kezem, mert nem voltam elég óvatos – hihetetlen volt, hogy egy kerámia késtől bármi bajom eshetne… Felvágottat és húst is lehet velük tökéletesen szeletelni, csak csonthoz, kemény sajtokhoz nem jók (bár én a csirkeaprólékhoz is ezt használtam, egyenlőre bírta a kiképzést). Nem veszik be viszont az ételek ízét, színét.
5. Ami számomra nagy előnye az az, hogy az acél késeimmel ellentétben mosogatógépben moshatók, és az élüknek semmi bajuk nem lesz. Ám csak úgy, mint az edényeknél, ezeket is nagyon könnyen elmoshatjuk kézzel is – amennyiben valami elszínezi a késeket, fehérítős (domestosos) ruhával tudjuk tisztítani (csak úgy, mint a jó kis gránit mosogatót).
Általában adnak hozzá helyes kis műanyag élvédőt, mert tényleg penge élesek (apropó penge: borotválkozáshoz viszont nem használhatók, mert konkrétan elvághatjuk vele a torkunkat. Mármint aki borotválkozik… :D).
Szóval egy újabb kütyü, ami nagy segítség lehet, ha könnyen karbantartható, könnyű és tényleg hatékony eszközt keresünk. Bár az összes késemet ez esetben nem cserélném le kerámiára, azért még egy séfkést be fogok szerezni belőle, mert a ragulevesem zöldségfeldolgozását tényleg sokkal élvezetesebbé tette számomra!
Forrás: wikipédia, Kyoucera, fotók: www.lasplash.com, wwwgetprice.com.au
Ui. töklámpást ne készítsünk vele, mert eltörik 😀 Saci jön nekem egy új késsel 😀
Crepe Suzette, palacsinta narancsos karamell szószba
2011 október 25. | Szerző: Dió Bisztró
A palacsinta sütés eddigi életemben elkerült, vagy én kerültem őt már nem is emlékszem az idő homályába vész 😀
Nem régiben egy kedves cinikus inspirációjára sütöttem életemben először, amit egy kis kutató munka előzött meg. Mennyiségek, arányok, olaj a tésztába vagy nem, cukor vagy nem, szóval fejben lesütöttem néhány darabot miközben Kökényszemű Katica kudarca, és Derelye főszakács kárörvendő vigyora villódzott a szemem előtt 😀 Sikerült. Elsőre nem égett le, nem száradt ki, nem szakadt el, szóval elmúltak a kételyeim tudok palacsintát sütni 😀 1 hónap alatt addig fejlődött a technika, hogy most már csak a lisztet mérem ki 20 dkg, azt is kanállal, 4 tojás, só , 0,5 dl olaj, 3 dl tej, szódavíz.
A hétvégi menühöz most a francia palacsintát próbáltam ki, ami nem más, mint egy normál palacsinta, aminek a tésztájába 4 ek narancs likőrt tettem, sütéskor az illata varázslatos.
Elkészítettem a karamell szószt 10 dkg fehér cukor, 10 dkg vaj, 1 narancs és egy fél citrom leve.
A cukrot karamellizáljuk, hozzáadjuk a darabolt vajat, kevergetjük, amíg a cukor felolvad, megbarnul és hozzáadjuk a narancslevet, összeforraljuk és készen van.
A palacsintákat kétszer félbe hajtjuk beletesszük a karamellbe, összemelegítjük, flambírozhatjuk is, de enélkül is kitűnő, esetleg vanília fagyi jöhet még hozzá.
Sütőtökös gersli rizottó kakukkfüves marhával
2011 október 24. | Szerző: Dió Bisztró
Az ősz új ízeket csal a konyhába, megjelent a sütőtök a piacokon, mézzel kakukkfűvel megsütve egy kis rózsa borssal megszórva igazán szívmelengető csemege. A belőle készült leves nem különben. Most gerslivel készült rizottó és a sütőtök párosítást próbáltam ki, kakukkfüves marhával. A rizottó Jamie Oliver instrukciói alapján készült és gerslivel is próbáltam már ITT így a sütőtök készítésével egészítem ki. A sütőtököt meghámozzuk, kimagozzuk, 2-2,5 cm-es kockákra vágjuk. A bacon szalonnát megsütjük, amikor elkezd fehéredni, hozzáadjuk a sütőtököt, kicsit lepirítjuk, ezen a ponton fél narancs levét belefacsarjuk, sóval borssal ízesítjük vizet vagy alaplevet öntünk alá 10-15 perc alatt készre pároljuk, ez a roppanós állapotot jelenti. Félretesszük, elkészítjük a rizottót, összekeverjük a tökkel, hozzáadjuk a parmezánt, a tetejére dobunk egy darab vajat, letakarjuk konyharuhával, rátesszük a fedőt kb. 10 percig pihentetjük.
A marhanyakat nagyobb 2,5-3 centis darabokra vágjuk vaj, olíva olaj keverékén kérget pirítunk rá, majd a hagymával, gombával és a répával is megtesszük ugyanezt. Magas hőfokon kis adagokban végezzük elkerülve a párolódás lehetőségét. A visszamaradt zsiradékot kevés vörösborral felöntöttem beforraltam, ezt azt jelenti, hogy addig főztem, amíg egy sűrű szirup szerű levet nem kaptam, beleforgattam a húst és a zöldséget, fokozatosan felöntöttem marhahús leves kockából készült alappal, amikor elkezdett főni hozzáadtam a friss kakukkfüvet, és lassan főztem kb 2órát, betehetjük sütőben is kb 160 fokra, akkor nem kell annyira figyelni rá. Amikor már puha volt a hús, fedő nélkül magas hőfokon elpárologtattam a fölösleges vizet, és pihentettem tálalásig.
Nagyon különleges ízkombináció, érdemes kipróbálni, még azoknál is sikerrel járhatunk, akik nem szeretik a gerslit itt egy teljesen más értelmet kap.
Hozzávalók:
40 dkg marhanyak
1 db vöröshagyma
5 db gomba nagyobb darabokra vágva
2 répa nagyobb darabokra vágva
5 szál friss kakukkfű
só bors
1 dl vörösbor
5 dl alaplé vagy 1 kockából készült marhahúsleves alap
Szilvi almás vagy banános sütije
2011 október 21. | Szerző: Dió Bisztró
Ezt a sütit – ami anno Krisztián első szülinapi bulijára készült – én nem nagyon szerettem, mert úgy gondoltam, hogy nyáron ne együnk már banánt. Szilvi – akinek a sportszeletet is köszönhetjük – gondolom ezen tökre meg is sértődött, de jó fej volt, mert Hanna mostani szülinapjára megsütötte csak az én kedvemért almából is, és megígértem akkor itt, hogy posztolom. Most előkerült a szerző, és itt a recept mindenki épülésére:
Hozzávalók:
6 tojásból piskóta tésztát csinálsz a következők szerint:
6 evk. kristálycukor
6 evőkanál liszt
fél csomag sütőpor
6 evk. víz
csipet só
A kerek tortaforma aljára 3-4 db almát (vagy ugyebár banánt) vékonyan felszeletelsz, megszórod fahéjjal, és után öntöd rá a piskóta tésztát. Én sütőpapírt teszek az aljára és arra teszem az almát.
Krém:
4-5 dl tej
1 cs. vaniliáspudingpor
1 tojás sárgája
15 dkg margarint habosra keverjük
10 dkg porcukorral
Ha kihűlt a vaniliás puding, a hozzáadjuk nagy mozdulatokkal a habos vajat, kenheted az almás piskótára. A tetejére pedig habtejszínt kevertem ki 1 cs. habfixálóval, utána pedig egy kis csokit reszeltem.
Jó étvágyat!!!!
Diós-sütőtökös süti krémsajttal
2011 október 19. | Szerző: Dió Bisztró
A friss diótól annyira bezsongtam, hogyha lehetne, diót ennék dióval. A sütőtök másik nagy kedvencem, minden héten sütök, és megdőlt az az elméletem, hogy csak akkor finom, amikor megcsípte a dér – eddig csak cukorédes tököt ettem!!
Az alaprecept az Éva magazin októberi számában volt, amit persze kicsit átállítottam a magam szájízére, mert szerintem az túlságosan édes lett volna emberi fogyasztásra, rizsolajam nincs, a narancsvízről most nem is beszélve…
Hozzávalók
Tésztához
20dkg nyers sütőtök meghámozva, és a csepp formájú reszelőn lereszelve
10dkg liszt
15dkg tavalyi darált dió lepirítva
10dkg pirított, durvára klopfolt dió
2ek fahéj
2dl étolaj
1cs sütőpor
4 tojás
15dkg barnacukor
Tetején a kulimászhoz
20dkg natúr krémsajt
15dkg porcukor
5dkg vaj
1ek triple sec
15dkg pirított, durvára klopfolt dió
Melegítsd elő a sütőt 160 fokra, a 30x40es tepsit vajazd ki és tegyél bele sütőpapírt.
A reszelt tököt, a diókat, a lisztet, a sütőport és a fahéjat tegyük egy nagy tálba. Egy másik tálban keverjük ki a tojásokat, majd adjuk hozzá a cukrot és az olajat, és jól keverjük el őket (homogén legyen az állaga). Ahogy megvan, öntsük ezzel nyakon a tökös keveréket, és jól dolgozzuk össze őket. A kész masszát rakjuk bele a tepsibe, és irány a sütő – 45 perc alatt elkészül.
A kulimászhoz a szoba-hőmérsékletű hozzávalókat (a dió kivételével) keverjük ki jó habosra, majd spatulával kenjük el a kissé meghűlt süti tetején. A durvára tört dióval szórjuk meg, kicsit még hagyjuk pihenni, és kockára vágva tálalható. Szerintem akkor az igazi, ha egy éjszakára ki vagy a hűtőbe tesszük kicsit összeérni (a sajtos kulimásznak kifejezetten jót tesz a hideg). Abban a nem várt esetben, ha nem fogyna el azonnal az egész, hűtőben tároljuk!
Cukkinis reggeli kenőcs
2011 október 17. | Szerző: Dió Bisztró
Amint már tegnap írtam, ez a recept is a mostani Stahl-ból van. Inkább csajos reggeli – bár a gyerek már felismeri a cukkinit, ebbe most nem volt hajlandó belenyalni, hiába magyaráztam neki, hogy “kisfiam, anyádnak lehullik attól a haja, ha azt csinálod, mint apád, hogy zsigerből, kóstolás nélkül mondod azt valamire hogy nemkérem!”. Nem győztem meg, így anyósommal pirítós kenyéren belakmároztunk belőle ketten – érdekes, hogy nagyon spenótra hajazott az íze….
Hozzávalók kb. 2 adaghoz
3db kicsi cukkin (kb. 15cm-ek)
2 gerezd fokhagyma
20dkg natúr krémsajt
fél citrom leve
só, bors, vaj
A cukkinikat megmostam, és a csepp formájú reszelőn lereszeltem (nem pucoltam meg, csak levágtam a végeit). Vajat hevítettem, rádobtam a fokhagymát, és mehetett bele a cukkini – közben sóztam, borsoztam. Vigyázzatok, mert én nem tettem bele sok sót, mégis kicsit sósnak találtam. Addig kavarhattam, míg a levét el nem párologtatta, és elkezdett barnulni éppenhogycsak… Levettem a tűzről, és egy késes keverőmixerbe tettem a sajttal együtt és pépesre kevertem (lehet botmixerrel is) – az volt a lényeg, hogy levegősebb legyen. Pirítós kenyéren tálaltam.
Az jutott eszembe, hogy ez olyan reggelekre is jó lesz majd amikor már nagyon benne vagyunk a télben, és majd elpusztulunk egy kis zöldért….
Pálffy-metélt á la Dió Bisztró
2011 október 16. | Szerző: Dió Bisztró
Megvettem az aktuális Stahl-t. Őszintén én az első, és a rögtön anno azt követő karácsonyi száma kivételével amikor először átlapozom, mindig fanyalgok egy kicsit: rengeteg reklám van, a receptek – annak ellenére, hogy ez egy gasztro újság lenne elsősorban – mintha elbújnának, és minden előbb a szemembe ötlik, csak nem a receptek. Aztán persze amikor már 3x-4x átlapoztam, és elkezdtem szisztematikusan átnézni az újságot, előjönnek a receptek is, csak a rossz szájíz marad meg bennem….Mint ahogy látjátok a mélyebb olvasásnak megvan az eredménye, és a hiányolt, ezt is megsütném/főzném meg azt is meg azt is csak elő jön, na….
A most hétvégi, anyósoméknál töltött vendégeskedés alatt két receptet is megcsináltunk – egy ma volt reggeli, a másik pedig tegnap desszert/ebéd/vacsora.
Azért megint az édessel kezdem, mert ha valaki még ma neki akar látni, tényleg akár még ebédre, akár uzsonnára, akár vacsorára elkészül vele.
Az eredeti receptben félbevágott almákat töltöttek meg a dió töltelékkel, mi a könnyebb tálalhatóság (gyerek…) miatt döntöttünk úgy, hogy felszeleteljük az almát, és nem főzzük, hanem pároljuk, illetve a mi szélesmetéltünk csak kb. 0,5 cm vastag volt, és nem volt hosszúra hagyva…. Ami nekem tipikusan őszi desszertté tette ezt most, hogy az alma és a dió közvetlenül anyósomék kertjében lévő fákról került bele. Mi zöldalmát használtunk, de szerintem ez tényleg minden almával elkészíthető, csak a savanyúságtól függően adagoljuk a cukrot!
Hozzávalók
Tészta réteg
25dkg széles metélt
1 l tej
1 vaníliarúd/1 cs vaníliáscukor
5dkg puha vaj
1 citrom reszelt héja
10dkg beáztatott mazsola (felnőtteknél rumba is lehet)
5dkg porcukor
Almaréteg
5 darab nagyobb alma megpucolva, csumázva és kb 3mm-es szeletekre vágva
5dkg porcukor
1 citrom leve
1 ek rum
5dkg vaj
1 kk fahéj
Diós töltelék
5dkg dió durvára klopfolva és lepirítva
1ek kristálycukor
1 cs vanílisácukor
Teteje
4 tojás fehérje
1 ek porcukor
1 csipet só
vaj és zsemlemorzsa kenéshez
Előmelegítjük a sütőt 190 fokra és kivajazunk, zsemlemorzsázunk egy mély sütőtálat.
A tejet felforraljuk, hozzátesszük a tésztát, kb. 5 percig főzzük, majd belerakjuk a cukrot és a vaj felét, lezárjuk, és fedő alatt félre tesszük. Kb. 10 percig hagyjuk párolódni a tésztát, majd belerakjuk a maradék hozzávalókat, jól átkeverjük, és hagyjuk még a fedő alatt pihenni egy kicsit.
Porcukros vajon megpároljuk az almát, hozzáadjuk a maradék hozzávalót, és fedő alatt azt is pihentetjük egy kicsit. Figyeljünk, mert a zöld almánál kicsit ressebbre hagytam az almát, hogy majd a tésztában tovább puhul, de nem tette, így szerintem a párolás állaga olyan legyen, amilyet majd szeretnénk a tésztában.
A diót a cukorral lepirítjuk egy serpenyőben.
Összeállítjuk a desszertet: a tészta kb. 2/3-t belerakjuk a hőálló tálba (nem kell megvárni, hogy felszívja az összes tejet, úgyis elsül majd a sütőben), jön az almaréteg, a dióréteg, és a maradék tészta. Mehet a sütőbe. Amikor már 10 perce sül, verjük fel a tojásfehérjét keményre a cukorral meg a sóval, amint elkészül, vegyük ki a sütőből, terítsük el a desszert tetején, és rakjuk vissza 15 percre sülni (nálunk is pont bejöttek ezek az időintervallumok). Amint elkészül, azonnal vegyük ki a sütőből, és egy kicsit hagyjuk pihenni. Melegen is jó, de langyosan az igazi. Hajaz egy kicsit a vargabélesre, de az ízében minden összetevőt egyszerre és külön-külön is lehet érezni, és az alján a tejben összesült tészta nekem kifejezetten nagy kedvencem volt. Addig járt rá mindenki, hogy estére teljesen elfogyott!
Halloween süti
2011 október 31. | Szerző: Dió Bisztró
Oldal ajánlása emailben
X