Túrófánk forever édesben és sósban is

Van olyan receptetek, amit régóta meg akartok csinálni, aztán szembe jön veletek? Így jártam én ezzel a túrófánkkal: Muci nővérem már ezer éve egyszer egy rakat túrófánkkal jött hozzánk vendégségbe, és még akkor elkértem a receptjét; aztán teltek-múltak az évek, és mindig csak halogattam, hogy majd megsütöm stb., de nem lett belőle semmi. Aztán a szomszéd Csillánál iskolai ügyből kifolyólag anyukája felvigyázott a legkisebbre, és az utolsó nap még bekevert egy adag tésztát, amit Csilla sütött ki délután, lehozott a játszóra, és a gyerekek szó szerint ölték érte egymást. Aztán Betti anyukája vigyázott a keresztlányomra, és ő is sütött belőle egy dupla adagot, és az is elfogyott (a megfelelő kifejezés az lenne, hogy a játszón felzabálták a sáskák, de ilyet ugyebár nem mond az ember lánya a barátaira). Aztán most szombat reggel Bettiék nálunk reggeliztek családilag, és közös erővel kisütöttük Betti anyukája receptje alapján a fánkokat. Az elsők még nagyobbak lettek, azok is nagyon jól sikerültek (Dóra pl. másnap délelőtt csak úgy desszert gyanánt eltüntette a pár szem maradékot, az utolsó kicsiket meg sógorom nyomta be még szombaton….), de az igazi sikert az kicsik aratták. Ma még egyeztettem Marika nénivel, Betti anyukájával, és ő mondta, hogy forró olajban kell sütni de lassan… Ez a róka fogta csuka…. De megoldható, ha kisebb méretűre szaggatjuk a fánkokat és takarékon sütjük őket. Ja igen, és Muci receptje szóról-szóra megegyezik Marika néni receptjével, és ott is ez a megjegyzés szerepel, hogy vigyázzunk, mert gyorsan sül, viszont ha nagyon gyorsan sül, és nagyobb, akkor nyers marad a belseje. A gyerekeket is be lehet vonni a készítésébe, mert keverni is tudnak segíteni, illetve a végén a fahájas-porcukorba hengergetést bármelyik örömmel bevállalja (csak legyen türelmünk utána takarítani). 

Az alaprecept arányain NE változtassunk, azaz ha folyósnak találjuk a tésztát, ne tegyünk hozzá semmit, mert ennek a tésztának kicsit folyósnak kell lennie! 

Összeállítjuk kézi mixerrel a tésztát – csinálhatjuk úgy is, hogy a tojást a cukorral jó habosra keverjük, és aztán adjuk hozzá a lisztes-túrós-tejfölös stb. masszához, de ha ehhez nincs kedvünk, amúgy hányaveti módon is jó lesz a tészta. Ahogy készen vagyunk, hagyjuk a tésztát hűvös helyen kb. 20 percet pihenni (Csilla egy egész délelőttöt hagyta, és nem lett tőle semmi baja). 

Serpenyőbe forrósítsunk olajat (kell hozzá olaj rendesen, mint minden fánkhoz), és amikor forró, akkor mokkáskanállal kezdjük beleszaggatni a fánkokat – nyugi, lehet, hogy beletottyan az olajba, de jó lesz a fánk, a szódabikarbónától csini kis gömbre fognak duzzadni a melegtől-, és vegyük lejjebb a lángot. Ahogy egyenletesen barna lett a fánk, fordítsuk meg, a másik oldalát is süssük meg, majd ahogy kész, mehet papírtörlős tányérra. Gyorsan sül, mellette kell állni. Mi azt csináltuk, hogy amikor kiszedtük a kész fánkokat, feljebb vettük a lángot, és amikor beleszaggattuk, meg amikor sült, akkor lejjebb…. Macerásnak tűnik, de gyorsan bele lehet jönni (mint kiskutya az ugatásba :)). Ennyi tésztából a kisebb fajtából is lesz vagy 70db. Amikor kicsit meghűlt, akkor már forgathatjuk is bele porcukros fahéjba. Langyosan az igazi, de másnap sem kutya.

És amiért ide tettem a sós címkét is: másnap kipróbáltam csak játszásiból a receptet fele akkora mennyiségekkel (változatlan arányokkal), és túró helyett Brynzával, cukor nélkül. Hát, Dórámmal a káptalantótiban vett sörös mustárral kevert tejfölbe mártogattuk a kisült fánkokat, és el tudtunk volna lenni vele egész nap… Ha hirtelen rádszakadnak a vendégek, és sörözéses-borozásos beszélgetés mellé szeretnél valami finomat, nyugodtan csináld meg így is, tuti a siker!

Ui. Ma Saci nálunk volt tojásos nokedliből kifolyólag vacsorára, és betegre ette magát…. Kezdek belejönni a sütésbe 😀 Vittem át Csilláéknak és Bettiéknek is, itt vannak az anyukák is, kíváncsi vagyok majd, mit mondanak…..