Sárgaborsó a fittneszwellnes jegyében

Annámmal és még néhány barátunkkal elhatároztuk, hogy az új év, új élet jegyében egy kicsit átgondoljuk, mit eszünk, hogyan, mikor és mennyit. Ez elég sok szabálynak tűnik, de úrrá leszünk rajtuk, vagy legalábbis kezeljük a helyzetet. Azt  bizton állíthatom, hogy életünk folyamán kijárunk sok iskolát, leteszünk számtalan vizsgát, mégis vannak olyan területek, amelyekről szó sem esik életünk folyamán szinte egyetlen iskolában sem. Mire gondolok? Nem tanítanak meg bennünket a pénzzel bánni, gazdálkodni, nem tanítanak meg bennünket az emberi kapcsolatok kezelésére, az intimitás fontosságára, éééés nem tanítanak meg rendesen enni!!! Mintákat követünk, olyan szabályokat, amelyek sok-sok évvel ezelőtt voltak aktuálisak. Közben elszaladt velünk az élet, és mi itt maradtunk azokban az időkben. A fenti területek szoros összefüggésben állnak egymással nézetem szerint, az egyensúlyról, az arányokról, a szabályokról szólnak. Ha az egyik területen megváltozik valami, több lesz, a másik oldalon kevesebb, ha rosszul mérjük fel mire helyezzük a hangsúly komoly következményekkel számolhatunk 😀

Nos, ilyen magasröptű gondolatok után a lényeg a sárgaborsó !!! A mi elhatározásunk, hogy az ételeinkben és az életünkben helyre állítjuk az egyensúlyt. Az ételek vonatkozásában a fehérje, rost, víz (leves) hármasságán elindulva. A süti, husi, zsír visszarendezésével 🙂 A sárgaborsó méltatlanul mellőzött étel, a menza ragacsos, rántástól sűrű ehetetlen valamilye jut eszembe, kenyérrel gazdagított fasírttal. Most ezt a sztereotípiát gondoltam át és curry formában készítettem el úgy, mint ITT. Annyiban változtattam a dolgokon, hogy alacsony zsírtartalmú tejföllel, étkezési keményítővel sűrítettem be, kihagytam az egyéb zöldségeket és szója pörköltöt készítettem hozzá, igazán jól sikerült. Kóstoltattam, egyhangúlag megszavazták a csajok, hogy felvegyem a “lehet ismételni” listára.