Korhely leves/Korhelyleves

Jaj, anyósom megint rittyentett valamit, amiért oda tudok lenni… Ilyenkor télvíz idején, amikor még a jegesmedvék is fáznak, valahogy jól esik káposztát enni. Én különösen oda vagyok a savanyított verzióért – persze nem a vitamin miatt, mert a jó öreg C vitamin kényes a hőre, így mire megfőzzük, nem sok marad belőle, de a savanykás íze egyszerűen jót tesz a gyomromnak na. Dóra ráadásul tud házi savanyú káposztát is, így semmi sem tarthat vissza minket a savanyított káposztából készített ételektől (apropó, úgy emlékeztem, van fenn székelykáposztánk, de helyette mást találtam – tehát káposztás receptek pl. itt meg itt, és felposztolom lassacskán a papától tanult szuper székelykáposzta receptemet is). Szóval anyósom akaratlanul is jól beletrafált, és elkunyiztam ennek a szuper egyszerű levesnek a receptjét. Savanyú káposztát több helyen is vehetünk: a Tesco-ban van külön savanyús stand, de a Lidl fehérboros fémdobozos, vagy az Aldi zacskós verziója sem kutya, nyugodtan nyúlhatunk hozzájuk, ráadásul be is lehet belőlük spájzolni 😀 

Kis olajon lepirítjuk a nem nagyon apró kockára vágott vöröshagymát meg a fokhagymát egy fazékban. Közben fogjuk a káposztát, átmossuk (MINDIG meg kell kóstolni, mert néha egyszerűen túl sós, és elsózza az ételünket), és tessék-lássék módon kicsit felvágjuk (nem mindenki szeret a néhol akár 20cm-t is elérő káposztaszálakkal bűvészkedni), hogy könnyebb legyen majd enni. Rádobjuk a lepirult hagymára a káposztát, 1-2 percig összepirítjuk, majd jöhet rá annyi víz, hogy éppen ellepje a káposztát, lefedjük, és pároljuk lassú tűzön.  Amikor visszapirult zsírjára (azaz elpárolgott a víz, és megpuhult nagyjából a káposzta) lehúzzuk a lábast a tűzről, és ízlés szerint fűszerezzük piros arannyal, piros paprikával (kb. 1ek), egész/őrölt borssal és szegfűborssal. Az én háztartásomból is hiányzik a szegfűbors, de beszerzem, mert anyósomék, akik nagy töltött káposzta mágusok a dédivel a savanyított káposztával készült töltött káposztába is tesznek belőle, és egész különlegesen finom lesz tőle az étel. Na, amikor fűszereztük, mehet vissza a gázra, felöntjük az ételt vízzel színültig, és amikor felforrt, belerakjuk a húsokat karikára vágva ízlés szerinti összetételben és mennyiségben (nálunk mindenből van egy kicsi), majd jöhet a habarás (azaz a tejfölbe rakunk kb. 3 evőkanál lisztet/étkezési keményítőt, és kb. 2dl meleg leveslével vagy vízzel csomómentesre keverjük, és így öntjük bele a fővő levesbe kavargatás mellett), jól kiforraljuk és kész is. 

Van ennek egy füstölt sonkás verziója is (azaz amikor nem kvázi előre főzött húst (mint pl. a virsli meg a debreceni) rakunk bele) – ilyenkor az készítés módja csak az elejében tér el, azaz a lepirított hagymára rakjuk az apró kockára vágott sonkát, illetve indíthatjuk a hagyma után kis paprikán meg paradicsomon is (azaz csinálunk egy pörkölt alapot – részletesebben ld. itt), utána a káposztát, együtt puhára pároljuk őket, a többi változatlan.

Mindkettő igazán friss kenyérrel az igaz, én persze a fitness-wellness jegyében nem ettem hozzá kenyeret. Másodiknak általában pogácsát vagy palacsintát adnak hozzá (vagy mellé), mivel elég kiadós leves, igazán főételnek is megállja a helyét. Folyt. köv.

Ui. amúgy kifejezetten újévi leves, mert jótékony hatással van a háborgó gyomorra. Azaz azért korhely, mert a korhelyek levese :DDD