Osso bucco disznóhúsból magyarosan
2012 április 12. | Szerző: Dió Bisztró |
A disznóhús manapság szitokszóként szerepel a beszélgetésekben, néha olybá tűnik az ördög maga, aki eszi 🙂 Nincs is annál nagyobb élmény, mint amikor egy pasi húst eszik, ilyenkor már nem is pasi, hanem férfi!!!… látszik rajta, hogy kedvére való, minden egyes harapással visszatér belé az élet 😀 Van egy “bája” a történetnek, valami ősi, elemi ösztön az, ami ilyenkor megcsillan az arcokon. Ha más nem is ezt látja bennem mindig ez az érzés van, egy csirkemell elnyamnyogása nincs rám ilyen hatással. Vissza a valóságba 😀 tény, hogy kisebb arányt képvisel a disznóhús a mindennapokban, de amikor alkalom adódik, akkor igenis kell jó húst enni, nem szárazat, zsírosat, ropogósat 😀
Ez a DARAB hús hátsó comb, keresztbe szeletelve, én még nem láttam ilyesfajta darabolást, de tetszik, olyan osso bucco, a csont benne van!! Szóval egy fűszeres pácot készítünk, mustár, kakukkfű, só, bors, fokhagyma, de bármilyen nekünk tetsző fűszer mehet bele. Alaposan bekenjük vele a húst, egy napig hűtőben pácolódott. Másnap elősütjük, pörzsanyagot képzünk rajta, majd lassú tüzön 160-180 fokon sütögetjük, néha meglocsoljuk borral, vagy sörrel ami éppen adódik. Mellette sütünk negyedelt vöröshagymát, héjjában fokhagymát. Én húsvétkor céklával ettem, hogy legyen valami egészséges is a tányéron, de friss FEHÉR kenyérrel koviubi hmmmm nagyon jó …lehet 😀 😀
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Óóóóó ez a beszéd. Ez már kaja. Igenigenigen ez a férfi lélek, az igazi férfi első, másod és harmadrészben mennyiségi evő, mert ugye vadászni, halászni, öööööö szaporodni stb. kalória kell. Majd ezután jöhet a csirkemell, vagy inkább akkor sem. Hölgyeim elárulok Önöknek egy titkot, amiért várhatóan máglyán fogok elégni, de én egy férfi sans culotte vagyok egy hím Georges Sand. Férfiak egymás között gyakran beszélik, hogy egy marhasült/csülök/véres disznóhere combótól meghalni minő dicsőség, jöjjék hát a kacagó, pajkos szíroham, míg csirkemellet csak elnyomott, kizsákmányolt férfinak csak Ímmel, ámmal nevezhető, leginkább papucsra hajazó egyedek esznek, éljenek örökké ezen ázalagok szégyenben. Ez a nagyon idegen szó, ez az ossobucco nagyon szimpatikus. Én már a Spartacus: Blood and Sand seriesre is adtam be egy módosító javaslatot az HBO-nak Blood and Csülökre, még nem jött válasz, a fene sem érti.
…tényleg az, de néha kell, nem lehet mindig nagy tányéron kis semmiket enni 😀 😀 bár én azt is imádom 😀 😀
én is főztem már sertéscsülökből 🙂 emberes kaja, de igen jó!