Tésztasaláta

A tésztasalátának a mi családunkban hagyománya van: a papa készítette először, aztán Juli elkérte a receptet, és sokáig ő csinálta, meg persze én is megpróbálkoztam vele, és szórtam a receptet, mint az igét mert mindenkinek nagyon ízlett. Aztán valahogy a mi családunkból kikopott, de a lakóparkban Ildi felélesztette a “hagyományt”, és megint rákaptunk az ízére. Megszerzem majd a tesómtól megint majd az eredeti receptet, de most álljon itt az, amit Ildi inspirációja nyomán készítettem Kornél előszülinapi bulijára – hadd mondjak róla csak annyit, hogy Málka néni és anyósom is elkérte a receptet, pedig két ilyen szaktekintélynek megfelelni nem olyan egyszerű…. 😀

A tésztát enyhe sós vízben megfőzzük (al dente), majd lecsöpögtetjük, és hagyjuk kihűlni. A folyékony dolgokat összekeverem egy tálban, hozzáadom a többi hozzávalókat, jól átforgatom, hogy érje a szósz, majd hozzárakom a tésztát is, és még egyszer nagy mozdulatokkal jól átforgatom, majd hagyom a hűtőben min. 4 órát pihenni. Amikor lehűlt, még egyszer óvatosan átkeverem, átrakom abba a tálba, amiben tálalom, díszítem, és hajrá 😀 Ha az összeérés közben a tészta nagyon magába szívta volna a létyót, lehet tejföllel, joghurttal vagy majonézzel szaftosabbá tenni – mi szaftosan szeretjük, de ez ízlés dolga. Sült vagy rántott hús mellé, vagy csak magában is kiadós!