1.0Dió Bisztróhttps://diobisztro.cafeblog.huDió Bisztróhttps://diobisztro.cafeblog.hu/author/dio_bisztro/<div><a href="http://4.bp.blogspot.com/-mbayRMvZY-g/TvLv_scmvxI/AAAAAAAABXE/unpEWhqBhVY/s1600/PC181523.JPG"><img border="0" height="240" src="https://diobisztro.cafeblog.hu/files/2011/12/PC181523.jpg" width="320"></a></div><span>Judit egy fantasztikus nő,  kortalan, lehet, hogy 60 éves, lehet, hogy 70, igazi budai úrinő. Mindig kifogástalan megjelenés, illat, szellemi frissesség, tájékozottság, a stílus maga. Ha példaképet keresnék magamnak ma, mint ahogy kerestem tudtomon kívül sok-sok évvel ezelőtt, őt választanám, őt választottam.  A barátságunk úgy indult, hogy egy céges főzés alkalmával bejött a konyhában, miközben kukoricás tésztát főztem, beleszimatolt a levegőbe, majd finoman "enyhén karcosan" megjegyezte: "Fiam! te ezt nem engedheted meg magadnak!" Szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik, a spagetti lógva marad a villán. Egy ilyen belépő után hosszú ideig mondhatni, bemerevedtek a kommunikációs harcvonalak. Teltek- múltak a napok, majd egy kirándulás alkalmával egymás mellé rendelt minket az élet. Azóta sok-sok év telt el, rendszeresen találkozunk, beszélünk. Barátok lettünk.</span><br><span><br></span><br><div>Juditnak híresen nagy családja van, és az ő konyháját mindenki imádja. Családi recepteket főz, elképesztően finomak, ez a recept is tőle való. A stílusára jellemző, hogy minden süti pici, kidolgozott, tökéletes. Tökéletes porcelántányérkán tálalva ezüst villával, habos kávéval úgy Jane Austin módra:D<br><br></div><div>Ezt a receptet képzeletemben a szükség és az igény hívta életre. A klasszikus időkben nem mindig volt minden, olykor mandula nem volt, máskor csokoládé, és így születhetett meg a mi macaronunk :D Amikor megkérdeztem mi a pontos recept a nem tudom volt az autentikus válasz. Majd előkerült azért a fenti hozzávaló sor, de "tudod Dórikám, ahogy alakul megy egy kis ez, még egy kis az". Szóval én a fenti arányokat betartva készítettem el, bevált :D<br><br></div><div>A Judit receptjében a krém egy kakaós vajkrém, én egy ganachet készítettem kávés felhanggal.</div><div><br></div><div><div><b>Hozzávalók</b></div><div><b>4 tojás fehérje</b></div><div><b>20 dkg dió</b></div><div><b>20 dkg porcukor</b></div><div><a href="http://3.bp.blogspot.com/-1EKEtX3zVbE/TvLtCRoO5UI/AAAAAAAABWw/XswcSBjCQas/s1600/PC181516.JPG"><img border="0" height="240" src="https://diobisztro.cafeblog.hu/files/2011/12/PC181516.jpg" width="320"></a></div><div><b>2 ek morzsa</b></div><div><b><br></b></div></div><div>A tojás fehérjét felverjük habnak, a porcukrot kétszer átszitáljuk, és fokozatosan a fehérjéhez adjuk. A finomra darált diót is belekeverjük a zsemlemorzsával. A sütőt előmelegítjük 175 fokra. Amíg bemelegszik, habzsákból adagolva a sütőlapra nyomjuk a habot. 5 percig sütjük 175 fokon, majd visszavesszük a hőfokot 140 fokra, és a sütő ajtaját megnyitva szárítjuk 5-8 percig, kihűtjük, másnap is betölthetjük.</div><div><br></div><div><b>A krém </b><br><b>10dkg csoki, </b><br><b>1 dl tejszín, </b><br><b>2 dkg vaj </b><br><b>1 tk nescafe.</b></div><div><br></div><div>A tejszínt elkezdjük melegíteni, feloldjuk benne a kávét, hozzáadjuk a csokit és a vajat, amikor 3/4 része megolvadt levesszük a tűzről, keverjük amíg teljesen elolvad a csoki. Amikor kihűlt összeragasztjuk a darabokat. Fenséges süti lesz belőle.</div><div><br></div><div><br></div>rich