Cukkinis reggeli kenőcs

Amint már tegnap írtam, ez a recept is a mostani Stahl-ból van. Inkább csajos reggeli – bár a gyerek már felismeri a cukkinit, ebbe most nem volt hajlandó belenyalni, hiába magyaráztam neki, hogy “kisfiam, anyádnak lehullik attól a haja, ha azt csinálod, mint apád, hogy zsigerből, kóstolás nélkül mondod azt valamire hogy nemkérem!”. Nem győztem meg, így anyósommal pirítós kenyéren belakmároztunk belőle ketten – érdekes, hogy nagyon spenótra hajazott az íze….  

A cukkinikat megmostam, és a csepp formájú reszelőn lereszeltem (nem pucoltam meg, csak levágtam a végeit). Vajat hevítettem, rádobtam a fokhagymát, és mehetett bele a cukkini – közben sóztam, borsoztam. Vigyázzatok, mert én nem tettem bele sok sót, mégis kicsit sósnak találtam. Addig kavarhattam, míg a levét el nem párologtatta, és elkezdett barnulni éppenhogycsak… Levettem a tűzről, és egy késes keverőmixerbe tettem  a sajttal együtt és pépesre kevertem (lehet botmixerrel is) – az volt a lényeg, hogy levegősebb legyen. Pirítós kenyéren tálaltam. 

Az jutott eszembe, hogy ez olyan reggelekre is jó lesz majd amikor már nagyon benne vagyunk a télben, és majd elpusztulunk egy kis zöldért….