Csúsztatott palacsinta

Szegény papa nem tudna eleget sütni ebből a palacsintából nálunk. Sőt, a lakóparkosok is rákattantak, így ha mi is akarunk belőle enni, rögtön dupla adagot kell belőle készíteni. Megcsinálni olvasatra nehezebb, mint valójában, a negyedik palacsintától már ráérzünk a technikára, hogyan kell sütni, és utána megy, mint a karikacsapás. A tésztája és az elkészítése inkább piskóta, mint palacsinta. Jah, és hogy miért csúsztatott: csak az egyik felét kell megsütni, és utána a tálba, amiben összerakjuk, bele kell csúsztatni… 😀 

Vajazzunk ki egy nagyobb jénait, és melegítsük elő a sütőt 170 fokra. A fehérjét kemény habbá verjük egy csipet sóval, majd külön a sárgáját is habbá verjük a porcukorral, majd hozzátesszük a puha (de nem folyós) vajat, lisztet, sütőport (persze ezeket már nagyobb mozdulatokkal), a tejet, és végül a fehérjehabot, amit tényleg már csak nagy mozdulatokkal, fakanállal adjunk a masszához. Kicsi olajat tegyünk a serpenyőbe, jusson mindenhova (különösen a serpenyő széleire), majd tegyünk bele egy kanál masszát, de ne úgy, mint amikor palacsintát sütünk, hanem óvatos csuklómozdulattal oszlassuk el a serpenyőben, és lehetőleg ne kerüljön fel az oldalára… Bele lehet jönni, mint kiskutya az ugatásba… 😀 Amikor már nem csillog a massza (azaz opálossá vált – megsült az alja), hosszú lapáttal óvatosan nyúljunk alá, és zutty, bele a jénaiba – a sült fele kerüljön alulra: kész az első 🙂 Rögtön jöhet rá a kakaó vagy a dió vagy a lekvár (ezek a rétegek váltogatják egymást, a kakaósra lehet pl. málnát is szórni….). Aztán sütés – töltelék stb. Az utolsó palacsintának mindkét oldalát meg kell sütni, de ez addigra már gyerekjáték lesz. A legtetejére tegyünk még pár kocka vajat, és mehet a sütőbe – kb. 20 perc alatt összesül. Én a jénaiból tálalom, de a papa – amint a kép is mutatja kiborítja egy tálra belőle (rászorít egy nagyobb tányért a jénaira, és hirtelen mozdulattal megfordítja). Desszertnek , de leves után főételnek is mehet. Leírhatatlanul finom 😀