Náthás időszakban betegek eledele – borjúbecsinált

Anyósom ideiglenesen nálunk állomásozik, és azon vacilláltunk, mit főzzünk ebédre, ami könnyű, és esélyes arra, hogy megegye a gyerek Aztán egyik este valamelyik főzős műsorban azon moralizáltak, hogy mennyire kikopott a magyar konyhából a becsinált, pedig régen milyen sokan főzték, pl. betegeknek. Anyósomnak is beugrott, hogy amikor ők kicsik voltak és betegek, a nagymamája mindig becsináltat főzött nekik. Aztán elruccantunk a Sparba, és kiszúrtunk egy nagyon aprócska borjú comb darabot a hűtőben – lecsaptunk rá azért, hogy a mostanság elég válogatós, viszont kissé náthás trónörökösnek főzzünk akkor egy becsináltat. Maga az elkészítése nem egy komplikált eset, az íze pedig fenomenális. Vagy csak nagyon éhes voltam, de tényleg ütős. A borjú husi pedig zsenge és omlós (igyekeztem nem belegondolni, hogy a borjú gyerekmarha, pedig a gyerek kérdés minden aspektusát eléggé túlreagálom mostanság). Szóval a recept kb. egy felnőtt és egy másfél éves részére a következő:

Zsíron üvegesre pároljuk a nagyon apró kockára vágott hagymát, rádobjuk a szintén apró kockára vágott húst, majd a fokhagymát, a paprikát és a paradicsomot, kevergetjük addig, amíg el nem fövi a levét (amit a hús enged ki magából). Ekkor rászórjuk a piros paprikát, és felengedjük annyi vízzel, ami éppen ellepi, majd rádobjuk az apró kockára vágott zöldségeket, a fűszereket és a leveskockát, és pároljuk tovább az egészet együtt. Amikor megpuhul a hús, kiszedjük a levéből a húst és a zöldségeket, kicsit hűlni hagyjuk a serpenyőben lévő levet, beletesszük a tojás sárgáját, összekeverjük, majd ráöntjük az 1dl tejszín – 1 kk liszt keverékét, felfőzzük, és addig kavargatjuk, amíg besűrűsödik. Ahogy ez megvan, visszarakjuk a serpenyőbe a húst és a zöldséget, összekavarjuk, összerottyan, és kész. Ha nem betegnek készül, akkor tehetünk bele tárkonyt vagy majoránnát is. Mivel ez igazán egy sűrűbb leves, köretet nem nagyon adunk hozzá, bár mivel a gyerek tésztarajongó, ezért ő ezt kapott mellé.