Almás-fudge-os koszorú

2012 február 16. | Szerző:

Az angol fudge tulajdonképpen vajkaramella. Én valami angol hetek keretében vettem a Lidl-ben, és rájártam. Persze még bűnözés okán sem tudsz belőle 2-3 szemnél többet megenni, de ez pont elég arra, hogy agyoncsapd vele az aznapi diétádat 😀 Na, és akkor megelégeltem, hogy ki legyek szolgáltatva egy zacskó vajkaramellának, és úgy döntöttem, jól kibabrálok vele, és megsütöm a mamának, aki szegény amúgy is beteg volt, a csokisat nem szereti, viszont meg akartam lepni vmi jóféle sütivel. A süti alapja a cimetes süti receptje, csak kicsit megint dobtam rajta.

Hozzávalók
25dkg liszt
1 tojás
1kk szódabikarbóna
5dkg barna cukor
0,5l tej
8dkg olvasztott vaj

15 szem fudge felszeletelve
2 szem közepes alma hámozva, magozva, szeletelve
vaj a kenéshez.

A tésztát fakanállal összeállítjuk (jól ki kell keverni, de nem kell hozzá kézimixer). Én szilikonos formát használtam, de már csak megszokásból is kivajaztam. Az apróra felszeletelt vajkaramellát tettem a forma aljára úgy, hogy egyenletesen jusson mindenhova, majd ráöntöttem a tésztát, és a tetejére ment a megpucolt, vékony szeletekre vágott alma – 175fokon 45 perc alatt előmelegített sütőben készre sütöttem. 

Amint látszik a receptből is, a süti nem a tésztától lesz édes, hanem inkább a beleolvadt  fudge-tól, azaz a “tökéletes falat” (a la Barba Streisand) az, amikor van benne fudge, tészta és alma is – na így mennyei. Adhatunk hozzá vanília fagyit, vagy vanília sodót (lehet kapni készen az Ikeában (a shop-ban), ahol épp mindenfajta akció is van – ez magában, kicsit meglangyosítva is csodás, pont ilyen szeles, nyamvadt téli estékre való lélekmelegítőnek :DD). 

Címkék:

Mandulás-tejberizses palacsinta torta

2012 február 10. | Szerző:

Vagy két hete láttam egy Stahlban ezt a receptet, és annyira megtetszett, hogy nem hagyott nyugodni. Aztán múlt héten palacsintát sütöttem (én @llat, 1kg lisztből…:DD), és pont megmaradt négy palacsinta – gondoltam: itt az alkalom 😀 Feltúrtam a netet a receptért, de sehol egy árva hivatkozást nem találtam rá, így kénytelen voltam a saját emlékeimre hagyatkozni. 
Hozzávalók:
4db palacsinta (nagyobb)
0,5l rizs (a mérőedényben mértem ki, hogy kijöjjön a rizs-tej arány)
1,1l tej
5dkg vaj
5dkg mandulaliszt
2 vanília magjai
10dkg barna cukor
3ek cukrozatlan kakaó
5dkg forró vízzel leöntött áfonya
2 narancs lereszelt héja
3 tojás fehérje
vaj a kenéshez meg a tetejére

csokikrém a tetejére
Feltettem a rizst főni a tejjel, a mandulaliszttel, a vaníliamagokkal meg egy csipet sóval. Megfőztem, mint egy hagyományos tejberizst (azaz felforrt a tejes-rizs, takarékra tettem, sűrűn kevergetve hagytam megpuhulni, majd amikor már majdnem kész volt, lezártam, és lefedtem). Miután lezártam adtam hozzá a cukrot meg a vajat, és ezután már nem fedtem le (nem hagytam, hogy a rizs teljesen magába szívja a tejet, hogy szaftosabb maradjon, és könnyebben tudjak vele dolgozni). Közben bekapcsoltam a sütőt 175 fokra.
Felvertem kemény habbá a tojások fehérjéjét egy csipet sóval egy tálban. 
Majd fogtam egy másik tálat, és kimertem a tejberizsből 2 merőkanálnyit (nekem ez volt az 1/3-a). Hozzákevertem a kakaót, majd nagy mozdulatokkal a  fehérjehab 1/3-t.  
Szóval maradt 4 palacsintám. Egy kapcsos tortaformát (a nagyobbat) kivajaztam bőségesen, és ráraktam az első palacsintát, majd rásimítottam a kakaós tejberizs-masszát, és rátettem a következő palacsintát (én szilikonos kanállal szedtem ki a rizst a tálból, így nem maradt kakaós, használhattam a következő töltelékhez, és kevesebbet kellett mosogatnom:D). Kimertem megint 2 kanál tejberizst, jött narancsok reszelt héja, elkevertem, nagy mozdulatokkal a habnak most már fele ment bele, belesimítottam, megint egy palacsinta, majd így jártam el az áfonyánál is (persze jól kinyomkodtam a vizet belőle). Lezártam az utolsó palacsintával, tettem rá pár kocka vajat, és kb. 30 perc alatt készre sütöttem – amint a képen is látszik, az én palacsintáim kisebbek voltak, mint a forma, de volt egy kis gnóm utolsó palacsinta is, és pont be tudtam szabni, a csokimáz meg úgyis eltakarta:)). Ahogy kivettem, hagytam egy kicsit hűlni, és ráöntöttem a sülés alatt az itt írtak szerint elkészített csokimázat, és színes cukorkákkal díszítettem (volt hozzá sablonom – még ezer éve vettem szerintem egy Lidl-ben). 
Szerintem langyosan fergeteges, de még másnap, ám mindenképpen langyosra melegítve sem rossz (frissen egy kicsit mindenképpen várni kell, hogy a csoki megszilárduljon a tetején – ha ehhez nincs türelmünk, a csokit el is hagyhatjuk, vagy külön is kínálhatjuk mellé). Felvettem a listámra, máskor is elkészítem – apósom szerint a rizskochra/rizsfelfújtra hajaz, de erről nem tudok mit mondani, mert olyat még nem csináltam 😀  Ja igen, az eredeti receptben Stahl nem áfonyát, hanem asztalt sárgabarackot használt, és kakaópor helyett reszelt fehér csokit – gondolom azzal is naggyon finom lehet 😀
Címkék:

Zabsüti light

2012 február 1. | Szerző:

A vízivás már kezdett kicsit az agyamra menni hétfőn, így kerestem vmi olyan sütit, ami kevés rizikóval csökkenti az édesség iránti vágyamat (amiről nem is tudtam, hogy létezik, mert a sósat jobban szeretem, mint az édeset). Agyamra ment a víz 😀 A lenti recept Stahl Büntetlen örömök című könyvéből van (hm, végignéztem az összes receptet, jópárat bejelöltem, de hogy büntetlenek lennének, azzal erőteljesen vitatkoznék :DD). 
Hozzávalók:
10dkg zabpehely
5dkg barna cukor
12dkg vaj
2ek méz
15dkg liszt
1kk fahéj
1kk sütőpor
4ek tej
1 vanília rúd belseje
Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. Összekevertem a száraz hozzávalókat egy nagyobb tálban. Mikróban (olvasztó funkcióval) összeolvasztottam a mézet vajjal és hozzákevertem fakanállal a száraz dolgokhoz meg a tejet. Kiskanállal kb. diónyi gömböket tettem sütőpapíros tepsire, és kb. 8 perc alatt megsütöttem a sütiket (maguktól kilapulnak). Az első tepsi tulajdonképpen elégett, mert a recept 10-15 percet mondott, na annál sokkal hamarabb sül, a következőt inkább világosra hagyom majd. Hagyjuk a tepsin kihűlni, addig meg is keményedik. Nekem 2 tepsinyi, kb. 40 db lett volna 😀 Ropogós, reggeli kávéhoz, gyors édességnek tuti 😀 Zárd dobozban gondolom eláll egy ideig 😀
A következő adagot kipróbálom kókuszreszelékkel és kókusztejjel, illetve almával meg reszelt narancshéjjal 😀
Címkék:

Kefíres süti

2012 január 30. | Szerző:

Betti anyukájának ez az egyszerű kis süti mindig szép magas, de ez csak neki sikerül, nekünk inkább gyümölcsös pizzára hajaz, de így télvíz idején ennyi rengeteg gyümölccsel mindegy, csak ehessük 😀 Elgondolkodtam azon, hogy nem a nagy tepsiben, hanem csak a kisebben fogom legközelebb megsütni, de akkor beismerném a vereséget, így még majd tesztelem, meg itt van Marika néni a héten,  és kifaggatom, mit csinálunk rosszul (bár Betti esküszik, hogy anyukája sem csinál vele semmit a lentieken kívül….).
Hozzávalók
A hozzávalókat kefires dobozzal kell kimérni (KD)
2 kefir (tudtátok, hogy rövid i-vel kell írni?!)
2KD cukor
4KD liszt
1KD étolaj
2 tojás 
1/2 cs sütőpor
Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. Külön összekavarjuk a nedves, külön a száraz hozzávalókat, majd nagy mozdulatokkal összevegyítjük őket (a nedvesbe a szárazat). Sütőpapíros tepsibe öntjük a masszát, megszórjuk a tetejét rengeteg gyümölccsel (én felolvasztott sárgabarackot, szedret és meggyet tettem rá) és barna cukorral, majd kb. 20-25 perc alatt készre sütjük. Kb. 6×6-os kockákra szelve tálaljuk. 

Címkék:

Mandulalisztes csók áfonyalekvárral

2012 január 14. | Szerző:

Ez is a Téli Édességekből van, mint a panettone, és előnye, hogy még úgy is meg lehet csinálni, hogy gyerekek szedik szét a lakásodat éppen 😀 
Hozzávalók kb. 60db-hoz
20dkg mandulaliszt (Lidl vagy Aldi) vagy 15dkg hámozott, és lepirított mandula robotgéppel összeaprítva
15dkg cukor
25dkg puha vaj
1 vanília rúd belseje
1/2 tk mandulaaroma
2 tojás sárgája
30 dkg liszt
1 cs só

lekvár a töltéshez
A száraz hozzávalókat összekeverjük. A nedveseket, a vajat, az aromát meg a tojatokat robotgéppel összekavarjuk, majd a szárazakat fakanállal összekeverjük. A tésztát 45 percre a hűtőbe rakjuk. Előmelegítjük a sütőt 175 fokra, teszünk a nagy tepsibe sütőpapírt, és kb. 2cm átmérőjű gombócokat teszünk a tepsire, hogy kb. 5 cm távolságra legyenek egymástól (nekem 6×5 db fért egy tepsibe).  A fakanál végével lyukakat teszünk a gömbökbe (mélyeket, de ne szakítsuk át… :D), majd mehet a sütőbe és 20 perc alatt megsütjük a kicsikéket (azért nézzünk rá 15 perc után, mert gyorsan sül, és ennek világosnak kell lennie). Rácsra tettem a tepsit, közben mokkáskanállal mi itt áfonyalekvárral töltöttük meg a sütiket. Még melegen megszórtam porcukorral. A második tepsivel is hasonlóképpen jártam el. Azt írják 1 hétig eláll, de erről nem tudok nyilatkozni 😀
Címkék:

Áfonyás mini panettone

2012 január 12. | Szerző:

A panettone ezer éve húgom kedvenc sütije, aztán persze én is rákaptam, és amikor ünnepi reggelit akartam rittyenteni kevés energiabedobással csak vettem egy nagy kék dobozt, osztán tejjel adtunk az érzésnek 😀 Ezt a receptet legnagyobb örömömre a Stahl Téli Édességek számában találtam, és kerülgettem az ünnepek alatt, mint macska a forró kását. Aztán múlt szombaton (miután már a harmadik adag, ennek a sütinek félre tett áfonyát ettük meg a gyerekkel) nekiestem a receptnek. Igaza volt a tesztfőzőnek: egyszerű, viszont hosszadalmas, ám minden percét megéri. Bekucorgunk valami meleg helyre, magunk elé veszünk belőle min. kettőt, fogunk egy hatalmas bögre tejet, és utána vízözön :DD 
Hozzávalók 8db-hoz
1,5dl langyos tej
6dkg cukor
2,5dkg élesztő
8dkg vaj olvasztva és lehűtve
30dkg liszt
fél kk só
3 tojás sárgája
1 citrom reszelt héja
olvasztott vaj a kenéshez




másnap 
10dkg szárított áfonya


2dkg olvasztott és kihűtött vaj
1 tojás sárgája
1ek tej 
elegye a tetejére és


további olvasztott vaj a tálak kikenéséhez
A tejben elkevertem a cukrot és az élesztőt, és hagytam felfutni. A lisztet meglangyosítjuk a mikróban (én erre az olvasztó funkciót szoktam használni). A dagasztógép táljában a liszthez adjuk a sót, elkeverjük, majd lassú keverés mellett jöhet az élesztős tej, a vaj, a citrom héja, meg a tojatok, és 7-8 perc alatt kidagasztjuk a tésztát. Amikor kész, kicsit kézzel a törődés miatt átgyúrjuk a tésztát (ragadós a kicsike), majd kivesszük, olvasztott vajjal jó alaposan kikenjük a tálat, visszatesszük a tésztát, jól átforgatjuk benne a tésztát, teszünk belőle a tetejére is, aztán folpack, és irány egy éjszakára a hűtő. 
Na igen, én ugye reggelinek szántam, így a fiúk előtt reggel 7-kor keltem, de így is csak 9-re lett belőle reggeli, így ezzel tessék számolni!
A tésztát reggel kivesszük a hűtőből és átgyúrjuk – nekem egy kicsit leragadt a tál aljára. Ezután az áfonyát nyakon öntöttem forró vízzel, lecsöpögtettem, majd leitattam róla a még rajta maradt nedvességet.  Kivajaztam alaposan 8db szuflé formát (azaz 4 szuflé formát, mert kettőt nem találok a hatból és 4 mini cococtte-os edénykét).  A tésztához hozzá adtam az áfonyát, majd nyolc egyenlő gombócot gyártottam belőle, és beleraktam őket a kivajazott edényekbe. Rátettem a nagy tepsire az edényeket, letakartam konyharuhával és hagytam még egy órát kelni, hogy a duplájára nőjön. 
Bemelegítettem a sütőt 190 fokra, megkentem a kicsikék tetejét a tejes létyóval, majd megsütöttem őket kb. 18 perc alatt. Átható citrom illat lett a konyhában. Kivettem a tepsit, egy rácsra tettem, majd 15 perc elteltével kivettem a formákból a sütiket (körbevágtam először tompa késsel, majd ütögettem az alját, hogy kijöjjön), és hagytam a rácson langyosra hűlni. Magában, vajjal és/vagy lekvárral is mennyei.
Címkék:

Weissmare bogyó avagy diós "macaron"

2011 december 22. | Szerző:

Judit egy fantasztikus nő,  kortalan, lehet, hogy 60 éves, lehet, hogy 70, igazi budai úrinő. Mindig kifogástalan megjelenés, illat, szellemi frissesség, tájékozottság, a stílus maga. Ha példaképet keresnék magamnak ma, mint ahogy kerestem tudtomon kívül sok-sok évvel ezelőtt, őt választanám, őt választottam.  A barátságunk úgy indult, hogy egy céges főzés alkalmával bejött a konyhában, miközben kukoricás tésztát főztem, beleszimatolt a levegőbe, majd finoman “enyhén karcosan” megjegyezte: “Fiam! te ezt nem engedheted meg magadnak!” Szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik, a spagetti lógva marad a villán. Egy ilyen belépő után hosszú ideig mondhatni, bemerevedtek a kommunikációs harcvonalak. Teltek- múltak a napok, majd egy kirándulás alkalmával egymás mellé rendelt minket az élet. Azóta sok-sok év telt el, rendszeresen találkozunk, beszélünk. Barátok lettünk.

Juditnak híresen nagy családja van, és az ő konyháját mindenki imádja. Családi recepteket főz, elképesztően finomak, ez a recept is tőle való. A stílusára jellemző, hogy minden süti pici, kidolgozott, tökéletes. Tökéletes porcelántányérkán tálalva ezüst villával, habos kávéval úgy Jane Austin módra:D

Ezt a receptet képzeletemben a szükség és az igény hívta életre. A klasszikus időkben nem mindig volt minden, olykor mandula nem volt, máskor csokoládé, és így születhetett meg a mi macaronunk 😀 Amikor megkérdeztem mi a pontos recept a nem tudom volt az autentikus válasz. Majd előkerült azért a fenti hozzávaló sor, de “tudod Dórikám, ahogy alakul megy egy kis ez, még egy kis az”. Szóval én a fenti arányokat betartva készítettem el, bevált 😀

A Judit receptjében a krém egy kakaós vajkrém, én egy ganachet készítettem kávés felhanggal.
Hozzávalók
4 tojás fehérje
20 dkg dió
20 dkg porcukor
2 ek morzsa

A tojás fehérjét felverjük habnak, a porcukrot kétszer átszitáljuk, és fokozatosan a fehérjéhez adjuk. A finomra darált diót is belekeverjük a zsemlemorzsával. A sütőt előmelegítjük 175 fokra. Amíg bemelegszik, habzsákból adagolva a sütőlapra nyomjuk a habot. 5 percig sütjük 175 fokon, majd visszavesszük a hőfokot 140 fokra, és a sütő ajtaját megnyitva szárítjuk 5-8 percig, kihűtjük, másnap is betölthetjük.
A krém 
10dkg csoki, 
1 dl tejszín, 
2 dkg vaj 
1 tk nescafe.
A tejszínt elkezdjük melegíteni, feloldjuk benne a kávét, hozzáadjuk a csokit és a vajat, amikor 3/4 része megolvadt levesszük a tűzről, keverjük amíg teljesen elolvad a csoki. Amikor kihűlt összeragasztjuk a darabokat. Fenséges süti lesz belőle.
Címkék:

Mozart-torta

2011 december 20. | Szerző:

Már itt megemlékeztem arról, hogy éppen oda vagyunk a Szakácsok könyvéért. Anyósom a pizzapite mellett ezzel a tortával lepett meg a szülinapomra – igaz, annyira izgult, hogy sikerült e, hogy az ünnepen a pizzát ettük, ezt pedig már előző nap elkezdtük felenni…. Végre egy torta, ami nem csak csokis meg vaníliás meg gyümölcsös, hanem érdekes és izgalmas, és persze téli meg karácsonyi mert almás és fahéjas. Az első nap is finom, de igazán másnapra érik be, és tokajival fogyasztva adott a kedvemnek 😀

Hozzávalók:
tészta (fahéjas omlós tészta):
20dkg szoba-hőmérsékletű, kockázott vaj
4dkg porcukor
3,5dkg őrölt mandula
2tk őrölt fahéj
2 főtt, kemény tojás sárgája áttörve
1tk rum
1 cs só
20dkg lisztbe keverve 1/4 tk sütőpor

Késes robotgéppel készítettük a tésztát úgy, hogy először a vajat kevertük krémesre, majd a rum és a sütőporos liszt kivételével a többi hozzávalót tettük a tálba. Simára kevertük a tésztát, hozzáadtuk a rumot, majd adagolva a lisztet addig, amíg a massza teljesen felveszi a lisztet. A lágy tésztát osszuk 3 részre, fóliába csomagolva 4 órát pihentessük a hűtőben. 
Egyszerre csak egy gombócot vegyünk ki a hűtőből, és sok lisztet használjunk a nyújtáshoz, mert lágy a tészta! Nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagra, ecsettel szedjük le róla a felesleges lisztet, tortasütőforma keretével (22cm átmérőjű) nyomjuk ki a tésztakorongot, béleljük ki a sütőlapot sütőpapírral, csúsztassuk át a kerek tésztalapot a sütőlapra, szurkáljuk meg villával, takarjuk le folpackkal, és tegyük hideg helyre vagy hűtőbe 30 percre. Előmelegített 180 fokos sütőben aztán kb. 20 perc alatt megsütjük. Így járunk el mindhárom lapnál.
töltelékhez:
20dkg alma
1,5dkg vaj
1mokkáskanál fahéj
1,5dkg porcukor
3tk rum
csokihabhoz:
25dkg étcsoki (min. 70%)
7dkg tejszín (30%)
1 fahéjrúd
6 tojás fehérje
4dkg porcukor
Hámozzuk meg és magozzuk ki az almát úgy, hogy nettó 15dkg kapjunk, majd vágjuk apró kockákra (csokihabba fog kerülni). Hevítsük a vajat sistergésig, dobjuk rá az almakockákat, majd a fahéjat és a cukrot. Karamellizáljuk, de ne hagyjuk az almát összeesni. Öntsük rá a rumot, gyújtsuk meg (flambírozzuk), de oltsuk is el :D, majd tegyük egy tányérra hűlni.
Gyöngyöző víz fölé tett tálban olvasszuk fel a felkockázott csokit, majd vegyük le a tálat. Egy másik tálban forraljuk fel a tejszínt a fahéjrúddal, vegyük ki a fahéjat, öntsük a tejszínt az olvasztott csokihoz, és habverővel keverjük össze,
Külön tálban verjük fel kemény habbá a tojásfehérjéket, és két részletben adjuk hozzá a porcukrot. A hab negyedével lazítsuk fel a csokimasszát nagy mozdulatokkal, majd jöhet a többi rész is úgy, hogy ne törtjük nagyon össze a tojásfehérje-habot. Keverjük bele az almát. 
Összeállításnál tegyük a tortagyűrűt egy sütőpapíros tepsire, majd jöhet az első lap. Rátesszük a csokihab felét, elsimítjuk, második lap, majd a csokihab másik fele, végül lezárjuk a harmadik lappal és behűtjük.
Innentől a többi már igazán díszítés kérdése: tálalás előtt vegyük le a tortagyűrűt, tehetünk az oldalára  csokiforgácsot, szórhatunk csini módon fahéjat a tetejére, vagy tehetünk rá almaszeleteket, fahéjrudat, ki-mint csinosítja. Megéri a macerát, mert lélegzetelállító a végeredmény!
Címkék:

Isler, az igazi

2011 december 18. | Szerző:

20 dkg finom liszt
7,5 dkg porcukor
15 dkg vaj
7,5 dkg dió finomra darálva
fél tk.fahéj
lekvár ízlés szerint
1 tbl étcsokoládé
1 dl tejszín
2,5 dkg vaj

 A hozzávalókat összegyúrjuk, hűtőbe tesszük 1 órára. Kinyújtjuk, korongokat szaggatunk belőle. 150-170 fokos sütőben 5-8 perc alatt megsütjük figyelni kell, hogy világos maradjon a tészta , inkább szárításnak nevezném, mint sütésnek. Savanykás lekvár, például ribizli, vagy málna illik hozzá, ebben az esetben egy kis málna lekvár rummal összemelegítve került a közepére, a tetejére 1 tábla étcsokiból (60%-os csokoládéból), 1 dl tejszínből, illetve vajból készült máz került. Ez kb.25 kisméretű sütihez elég.
Én 50%-al nagyobb adagot sütöttem, éppen elég lett, legközelebb dupla adagot készítek, nagyon finom, éppen olyanra sikerült, mint amilyennek Judit öreg barátném készíti. Türelem játék, szó sem róla 😀 
Éppen pörögtem,  a gondolataim egy végtelenített mókuskerék foglyai voltak, miközben gúzsba kötve a sütire kellett figyelniük 😀 Mire  a végére értem  a ragasztásnak nem is értettem, mire volt jó az a nagy rumli a gondolataimban…:D

Címkék:

Cimetes sütemény Sacinak

2011 december 15. | Szerző:

Ami lett ebből a receptből, az tulajdonképpen engem is lenyűgözött, mert annak ellenére, hogy ezt a tésztát sütöttem meg eddigi életemben a legtöbbször, most jöttem csak rá, hogy mennyit is jelent a tálalás… Saci nagy rajongója ennek a mindenfajta kerti összejövetelünk elmaradhatatlan süteményének, ami végtelen számban variálható, és én csak Chocito-sütinek szoktam nevezni, mert “ronda de finom” a tepsis kinézete. Aztán egy One Euro Market nevű helyen vettem egy ilyen szilikon kuglóf formát 690Ft-ért (igen, jól látod :D), és mivel Saci távolba szakadt tesóját várta előkarácsonyozni, ezért úgy döntöttem, meglepem őket Saci kedvencével,  amit karácsonyra fazoníroztam. HA tepsiben sütjük ki a sütit, akkor a szilikonformában látható kép lesz a sütink teteje (azaz a gyümölcs), de itt ez került alulra. Szeletről fotó nem készült sajna, mert nem akartam az ajándékot megvágni, de szerintem el lehet képzelni – a csoki elolvad, megkaramellizálódik (a képen a forma aljára leült csokidarabok alkotnak ilyen buja formációt a süti tetejére), a kicsit durva, pörkölt dió íze hmmm., és a karamellizálódott alma hmmm 2 :D. A recept egy régi szakácskönyvéből való, és eredetileg Cimetes sütemény a neve. Én az ottani receptet csak alaptésztának használom, és végtelen számban variálom

Hozzávalók egy tepsi vagy egy kuglóf sütihez
25dkg liszt
2 tojás
1kk szódabikarbóna
4ek barna cukor
1kk fahéj
0,5l tej
8dkg olvasztott vaj

Dúsításhoz:
pirított dió, mandula, mák, csoki, fehér csoki, aszalt gyümölcs (ÉS/VAGY)
Tetejére
meggy, alma, körte, sárgabarack, szilva (ÉS/VAGY)
Legtetejére:
barnacukor

Sütőt melegítsük elő 175fokra. 
A tészta száraz hozzávalóit a tojásokkal keverjük ki, majd a vajat és folyamatosan a tejet hozzáadva keverjük össze – ne lepődjünk meg, folyós tésztát kapunk. Dúsítsuk ízlés szerint (én itt egy jó marék diót pirítottam le, majd beleraktam egy zacsiba pár húsvétról maradt kinder tojással és csokimikulással együtt, és klopfolóval adta az érzésnek :D), öntsük a masszát kivajazott tepsibe vagy formába, rakjunk a tetejére gyümölcsöt (itt alma volt), és mindenképpen szórjuk meg 1-2 ek barna cukorral a gyümölcsöt.
Tegyük be a sütőbe, és 45 perc alatt készre sül (de tűpróba a biztonság kedvéért lehet). Tepsiben én habkártyával szoktam szeletelni, ha kuglóf sütőben sül, pár percet hagyjuk meghűlni, és utána fordítsuk ki. Abbahagyhatatlan, megunhatatlan, és a variációk száma végtelen. Anyukám pl. fehér csokival és sárga barackkal szereti, Saci az almás-csokisért van oda, de a mákos-csokis-meggyes verzió is megér egy misét! Gyümölcskenyér helyett karácsonyi reggelinek, uzsonnának, vendégségbe ajándéknak kitűnő!

Címkék:

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!