Újévi vöröslencse ropogós/lapcsánka/tócsni

 

Régen posztoltam én, de az új évvel remélem ez megint változni fog 😀 A 2012  annyira rossz év volt nekem, hogy most, január 01-én még azuram – aki ezt 12 éves ismeretségünk alatt ezt egyszer sem követzte el, bármennyire is rimánkodtam neki – is ráfanyalodott a lencsére … :S

 

A lencseropogóst Dóra már 2 éve megosztotta veletek itt, és idén a krízishelyzetre tekintettel úgy döntöttem, én is bevetem. Aztán nagy meglepetésemre kiderült, hogy sima lencse nincs a spájzban, csak vöröslencse. Gondoltam, a fiúknak, meg a barátainknak – akiknek tegnap este beharangoztam ma reggeli terveimet – édes mindegy lesz, így gyorsan beáztattam a vörös lencsét annyi vízbe, hogy ellepje. Aztán a robotgépen lereszeltem a krumplit, só, bors,  tojás, liszt, lencse (kb. 1 órát ázott) összekever (ne legyen nagyon sűrű a massza, de túl folyós sem – bár ahogy én látom, ez is ízlés dolga, az a jó a lapcsánkánál, hogy nincsenek szabályok) bő olaj, és sütöttem.

 

Hozzávalók kb. 20 lapcsánkához (anya szabolcsi, ott így hívják)

8db közepes krumpli meghámozva, lereszelve

1 tojás

3ek sima liszt

5dkg lencse

só, bors, olaj

 

Én idén újítani akartam, de fölösleges: nagykanállal érdemes adagolni a kapott masszát a forró olajba, és türelmesen simogassuk a kanál hátával olyan vékonyra a masszát, amilyenre szeretnénk. A kisült lapcsánkákat aztán tegyük papírtörülközők közé, és tejföllel, foghagymás tejföllel, magyaros vajkrémmel (na ezzel speciel isteni), magában, vagy persze bármilyen szaftos hús vagy gombapöri mellé köretnek tálaljuk. Egész évben, mert finom! És persze az is eszembe jutott, hogy nem véletlenül sütötte nagyanyám sokszor a 9 gyerekének ezt, mert ahhoz képest, milyen kevésnek tűnik majd a massza, rengeteg tócsnit lehet belőle kisütni, így vigyázat az adagokkal 😀 Jah, és ha flancolni akarunk, egy jó pohár rosé illik hozzá. Vagy pezsgő….