Ez még a fitness-wellness életmód előtt készült, dönget benne a kalória rendesen, viszont a) ehetővé tettem a gyerekem meg azuram számára a karfiolt egy egyszerű, gondolom már sokak által alkalmazott módszerrel: telenyomtam sajttal, b) gyorsan elkészül, és c) egytálételnek vagy köretnek is kitűnő. 

A karfiolt megmostam, rózsáira szedtem, és lobogó, szódabikarbónás vízben kb. 3 percig főztem. Egy jénait kivajaztam, megszórtam az alját-oldalait zsemlemorzsával, a tejfölben elkevertem a tojást, a sót, borsot, a fokhagymát, meg a sajt felét, szépen beletettem a karfiolokat a jénaiba, nyakon zúdítottam a tejföllel, megszórtam a maradék sajttal, és irány a sütő. Elfelejtetem a sütőt előmelegíteni, de nem lett semmi baja: 200 fokon aranybarnára sütöttem kb. 15 perc alatt. Gyorsan sütöttem le natúr, sós-borsos csirkemellet a fiúknak mellé 😀

Dóra bement egy újságoshoz, és a címlapja miatt megvett egy újságot. Nem szokott ilyet csinálni, és amikor együtt elolvastuk először, fanyalogtunk is eleget… De aztán lett benne pár recept, amit érdemesnek tűnt megfőzni. Ez egy Koós János féle interpretációja a puliszkának, és a Best Séf nevű újságból származik. Rajtam kívül senkinek nem ízlett (a papa is azt mondta, hogy hát nem rossz, de nem esett tőle hasra), de jó szívvel ajánlom olyanoknak, akik ennének valami mást…. 

A tejet és a vizet összekevertem, felraktam egy lábasban a tűzre 1 mokkáskanálnyi sóval, és amikor összemelegedtek, hozzáöntöttem a kukoricalisztet – ne zúdítsuk bele az egészet, hanem kevergessük közben, hogy ne csomósodjon be. Kevergetés mellett főzzük sűrű masszává, majd amikor már késznek látjuk, dobjunk rá 5 dkg vajat, keverjünk rajta még egyet, húzzuk le a tűzről, fedjük le és hagyjuk kb. 15 percet pihenni.

Kenjünk ki vajjal egy kisebb tűzálló tálat. A pihentetett puliszkából két kiskanál segítségével csináljunk helyes kis galuskákat (én ilyeneket rittyentettem). Persze azt is lehet, hogy leterítünk egy réteg puliszkát, és nem szöszölünk holmi galuskákkal. A galuskára jött a szalonna, juhtúró, túró, tejföl, megint puliszka, szalonna, juhtúró, túró és tejföl. Ment az egész 200 fokos sütőbe kb. 15 percre összepirulni. Tejföllel tálaltam magamnak! 😀

Megvettem az aktuális Stahl-t. Őszintén én az első, és a rögtön anno azt követő karácsonyi száma kivételével amikor először átlapozom, mindig fanyalgok egy kicsit: rengeteg reklám van, a receptek – annak ellenére, hogy ez egy gasztro újság lenne elsősorban – mintha elbújnának, és minden előbb a szemembe ötlik, csak nem a receptek. Aztán persze amikor már 3x-4x átlapoztam, és elkezdtem szisztematikusan átnézni az újságot, előjönnek a receptek is, csak a rossz szájíz marad meg bennem….Mint ahogy látjátok a mélyebb olvasásnak megvan az eredménye, és a hiányolt, ezt is megsütném/főzném meg azt is meg azt is csak elő jön, na…. 

A most hétvégi, anyósoméknál töltött vendégeskedés alatt két receptet is megcsináltunk – egy ma volt reggeli, a másik pedig tegnap desszert/ebéd/vacsora.

Azért megint az édessel kezdem, mert ha valaki még ma neki akar látni, tényleg akár még ebédre, akár uzsonnára, akár vacsorára elkészül vele.

Az eredeti receptben félbevágott almákat töltöttek meg a dió töltelékkel, mi a könnyebb tálalhatóság (gyerek…) miatt döntöttünk úgy, hogy felszeleteljük az almát, és nem főzzük, hanem pároljuk, illetve a mi szélesmetéltünk csak kb. 0,5 cm vastag volt, és nem volt hosszúra hagyva…. Ami nekem tipikusan őszi desszertté tette ezt most, hogy az alma és a dió közvetlenül anyósomék kertjében lévő fákról került bele. Mi zöldalmát használtunk, de szerintem ez tényleg minden almával elkészíthető, csak a savanyúságtól függően adagoljuk a cukrot! 

Előmelegítjük a sütőt 190 fokra és kivajazunk, zsemlemorzsázunk egy mély sütőtálat.

A tejet felforraljuk, hozzátesszük a tésztát, kb. 5 percig főzzük, majd belerakjuk a cukrot és a vaj felét, lezárjuk, és fedő alatt félre tesszük. Kb. 10 percig hagyjuk párolódni a tésztát, majd belerakjuk a maradék hozzávalókat, jól átkeverjük, és hagyjuk még a fedő alatt pihenni egy kicsit. 

Porcukros vajon megpároljuk az almát, hozzáadjuk a maradék hozzávalót, és fedő alatt azt is pihentetjük egy kicsit. Figyeljünk, mert a zöld almánál kicsit ressebbre hagytam az almát, hogy majd a tésztában tovább puhul, de nem tette, így szerintem a párolás állaga olyan legyen, amilyet majd szeretnénk a tésztában.

A diót a cukorral lepirítjuk egy serpenyőben.

Összeállítjuk a desszertet: a tészta kb. 2/3-t belerakjuk a hőálló tálba (nem kell megvárni, hogy felszívja az összes tejet, úgyis elsül majd a sütőben), jön az almaréteg, a dióréteg, és a maradék tészta. Mehet a sütőbe. Amikor már 10 perce sül, verjük fel a tojásfehérjét keményre a cukorral meg a sóval, amint elkészül, vegyük ki a sütőből, terítsük el a desszert tetején, és rakjuk vissza 15 percre sülni (nálunk is pont bejöttek ezek az időintervallumok). Amint elkészül, azonnal vegyük ki a sütőből, és egy kicsit hagyjuk pihenni. Melegen is jó, de langyosan az igazi. Hajaz egy kicsit a vargabélesre, de az ízében minden összetevőt egyszerre és külön-külön is lehet érezni, és az alján a tejben összesült tészta nekem kifejezetten nagy kedvencem volt. Addig járt rá mindenki, hogy estére teljesen elfogyott!

Ismét Majáé a terep (konyha), ma egy töltött cukkinivel örvendeztetett meg minket, és persze megint az orrom alá dörgölte a Le Creuset-jét :DD 

Maja Strasbourgba elszakadt barátném, aki profi módon ripsz-ropsz megtanult franciául, és hamar ráragadt a franciás konyha, annak minden általunk irigyelt részletével együtt.

Nekem a muszakáról – a Dionysos   étterem muszakáján kívül- a bazi nagy görög lagzi jut eszembe, ahol a kislányt csúfolták, és muszkakának hívták az ebédjét….

Mivel én nem kóstoltam, Bianka szavaival tudok csak élni: finom lehet 😀

Akkor tehát a recept:

Saci gyors ebédet rittyentett a családnak, és persze mi sem maradhattunk ki a kóstolásból – ez az ebéd tökéletes példája annak, hogy nem kell agyongörcsölni a főzést, egyszerű alapanyagokból is lehet gyors és finom ebédet főzni. 

A sózott, borsozott hússzeleteket, a krumplit, a répát, a petrezselyemzöld leveleket, a fokhagymát és a mustárt beletesszük a sütőzsákba. 175 fokon kb. 40 perc alatt megsütjük, majd szétvágjuk a sütőzacsit, 

ráöntjük a tejszínt, és visszatoljuk a tepsit, hogy szépen megpiruljon minden. Tejföllel melegen tálaljuk.

Mindenki mondta, hogy mennyire finom, de nem hittem nekik. Az is eltántorított, hogy pörkölt alap kell hozzá, amit 2 nappal ezelőttig nem tudtam csinálni (igen, le lehet élni majd 38 évet pörkölt főzés nélkül is :)), de aztán a papa székelykáposzta és körömpörkölt ürügyén (mindkettőt megosztom majd veletek) beavatott, és megosztotta velem a TUDÁST, így semmi sem tántoríthat el többet az ilyen ételektől. Megemlítettem Sacinak, ők sokat esznek ilyet, így ma reggel míg a két gyerek a hűvös szobában egymást tépte, együtt főztünk – jó volt 🙂 

Feltettem egy lábasba 1 rész rízst 2 rész vízzel és 1ek vegetával főni. Serpenyőben az olajon rendesen lepirítottuk a két fej, apró kockára hagymát (kb. 8-10 perc – ne kapkodjuk meg, ez adja a pörkölt alap lelkét!), rádobtuk a foghagymát, majd a kockára vágott paprikát, a paradicsomot és azonnal a húst meg a piros paprikát és a pritamint meg vegetát és borsot (mert Saci szerint nem pirul le a hús, ha már benne van a paprika, meg a paradicsom, de én már rádobtam a hagymára, és így nem volt mit tenni :)). Megpörköltük rendesen a húst, azaz levet ereszt, és azt el is fővi, és sercegni kezd, és még így kicsit kevergettük, majd ráöntöttünk 2 whiskys pohárnyi vizet, a majorannát, takarékra vettük és abban pároltuk tovább a húst. Közben a kelkáp nagy levelei közül kiválogattuk a szebbeket (figyeljünk, mert a hátoldalán lehetnek tetvek…..), meg persze a szorosabb fejleveleket, megmostuk a káposztát, laskára (azaz kb. 1,5 ujjnyi széles szálakra) vágtuk, és lobogó sós-köménymagos, szódabikarbónás (elhagyható) vízbe dobtuk őket, lefedtük, takarékra vettük, és kb 5 percig főztük. Megkóstoltuk a húst (figyeljünk, hogy legyen elég szaftja, meg persze az ízére), és amikor jónak találtuk, hozzákevertük a rízst. Fogtunk egy mély jénait, kivajaztuk, aljára tettem egy sor kelkápot (összesen 3 réteg lesz), a tejfölt kettőbe vettük (azaz kb. a fele megy az ételbe, a másik fele tálaláskor kerül rá hidegen), és a tejfölös pohárba tettünk annyi tejet, hogy ellepje a tejfölt meg 1 tojást, és locsoltunk rá, majd jött egy réteg rízses hús (összesen 2 réteg lesz), megint kelkáp, tejföl, rízses hús, kelkáp és tejföllel zárunk. Tehetünk a legtetejére reszelt sajtot. 200 fokos előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt összesül. Tejföllel tálaljuk. 

Ez a nyerő kaja. Egyrészt alkalmas a maradék pörkölt felhasználására, feltuningolva egy jó kis gombás szósszal, másrészt  gyors megoldás rohanós hétköznapokon kiadós vacsorára. Ha nincs kedvünk a hortobágyi palacsitával szöszmörögni. Az elkészítés nagyon egyszerű, a húsos tölteléket a pörkölt maradék adta, de ha darált húsból készítjük az is tökéletes, a szószhoz fél kiló gombát hagymán megsütünk, sózzuk borsozzuk, ledaráljuk. A pörkölttel ugyanígy járunk el. A húshoz adjuk a ledarált gomba egy részét ízlés szerint lehet a fele, negyede. A maradék gombát étkezési keményítővel besűrítjük, tejszínnel ízesítjük, félretesszük. A palacsintákat egy jénaiba rétegezzük a hússal a tetejét reszelt sajttal zárjuk le, ha a sajt megolvadt gyakorlatilag elkészült. A gombás szósszal tálaljuk. Nagggyon jó, és hidegen is rá lehet járni:D

Az a nem várt helyzet állt elő, hogy megmaradt 7 db palacsinta. Topogtunk, mint tyúk a jégen, hogy mi legyen: megenni már nem akartuk, mert tele voltunk, kidobni meg csak nem fogunk ennyi friss palacsintát?! Ja, és a fiúk sincsenek itthon, hogy megegyék reggelire… Aztán anyósomtól jött az ötlet: töltsük be, tegyünk rá valami létyót, és süssük csőben. Nosza, tett követte az ötletet, és nagyon finom vacsorát kaptunk, ami kb. 30 perc alatt elkészül. Azon vacilláltunk, hogy ennél az ételnél a variációk száma végtelen, mert paradicsomos létyóval, de sütőtökkel is csak finom végeredményt kaphatunk.

Olajon feldobjuk a hagymást, pároljuk, rátesszük a gombát, sózzuk, borsozzuk, rádobjuk a petrezselymet, és összepirítjuk. Nem kell túlpárolni, finom, ha egy kicsit ress marad a hagyma a töltelékben. A létyóhoz valókat fakanállal összekeverjük. A palacsintákat megtöltjük a töltelékkel, háromba vágjuk, és a kivajazott tálba állítjuk őket. Ahogy az összes kész van, nyakon öntjük a lével, rá a sajt, és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 15-20 perc alatt összesütjük. Könnyű ebéd vagy vacsora, jó kis könnyű fehér borral kínáljuk.

Összejárunk a lakóparkban a csajokkal-férjekkel-gyerekekkel. Általában nálunk vagyunk, de Sacit most meg-szállta a jólélek, és nála ran-dalírozhattunk – a nővérem szuper minimál lakásának a rendje vetekszik Saciék laká-sáéval, pedig ott is van egy lassan három éves leány-gyermek – én ilyenkor mindig megemelem a kalapomat, mert ők ezt olyan lazán csinálják, én meg széjjel takarítom magam… Az összeröffenés apropója Saci féle, széles metélttel készített vargabéles volt, de az oldalvizeken beevezett a rakott zöldbab is, mert Saci kicsit túlméretezte maguknak a vacsorát. Aztán persze ottfelejtettem a receptet, de volt olyan drága – mert szeret, azt mondta, pedig dehogy, csak nyomtatásban akarta látni a jó kis receptjét :)) -, és utánam küldte, így megosztom veletek  is. Gyors ebéd, és tényleg nagyon finom – a rakott kelre hajaz, így aki azt szereti, ezt is gyorsan összerakja…

Sós vízben puhára főzzük a babot, és külön megfőzzük a rizst. Amíg ezek készülnek, közben elkészítjük a pörköltalapot egy sperpenyőben: olivaolajon megpároljuk az apró kockákra vágott lila hagymát hozzáadjuk a bacon-t és pár perc múlva a darált húst – sózzuk, borsozzuk, majd ha lesütöttük, megszórjuk pirospaprikával (tehetünk bele, egy fél ek. gulyáskrémet is). Ezek után felöntjük 2 dl vízzel, és hagyjuk főni, hogy pörköltnyi szaftja maradjon. Amint kész a rizs, összekeverjük a hússal.

A 3 tojást összekeverjük a tejföllel és a tejszínnel. Kivajazunk egy jénait és a bab felét beletesszük, a tojásos tejföl felét kanállal rácsurgatjuk, hogy mindenhová jusson, majd rá a rizseshúst, és újra a babot, majd a megmaradt tojásos tejfölt, és gazdagon megszórjuk sajttal. 175 fokon 30-40 percig aranybarnára sütjük.

Ha valaki tud vékony fiókba való evőeszköztartót, jelezze, mert szegény Saci lakásának ez a fiók az Achilles sarka :))