Annyira meg akartam sütni – hazaért apósom is, otthon voltak a fiúk, volt alma feszt, éreztem, hogy most jött el a Tarte Tatin készítésének ideje. Elolvastam az összes receptet, telefonos segítséget kértem a húgomtól (agyatlan férjem most nyögte ide: “Az én szakácskönyvem úgy kezdődik, hogy 06 30…. :)), összeállt a kép, elkezdtem az egyeztetést anyósommal meg apósommal a sütési kellékekről. Hát, itt jött a feketeleves, mert nem volt anyósomnak olyan serpenyője, amit bele lehet tenni a sütőbe, vagy ha találtam serpenyőt, azt nem adta oda (“Csak nem gondolod, hogy a vadiúj Teflonomban fogsz karamellt készíteni?! Hess….). Borult a terv, de nem adtam fel – találtam Fűszeresnél egy almatortát – ahhoz viszont nem volt kuglóf forma. Sebaj, kerestem tovább… És akkor ráleltem a receptjeim között erre az almatortára – egyszerű, és csak egy tortaforma kell hozzá – abból készlete van anyósomnak :), és nagyon hajazott a Tarte Tatin receptjére – olyasmi, mintha a nagynénje lenne mondjuk 🙂 – vannak közös elemek, ez is, az is alma, de mégis más. Ami közös bennünk az, hogy borítani kell, lefolyik az oldalán a karamell, mindkettő nagyon finom, és egyszerű őket elkészíteni.

A sütőt előmelegítjük 175fokra. Kivajazzuk és kilisztezzük a tortaformát, az aljára méretre vágunk sütőpapírt. A sütőpapírra szórjuk a barnacukrot. Megpucoltam az almákat és a körtéket, és hosszában feldaraboltam őket – egytálban összekevertem őket a fahéjjal és a citrom levével, és félre tettem. A tésztához a tojásokat, a cukrot és a vaníliát habosra vertem a legnagyobb fokozaton kb. 4 percig, aztán óvatosan összevegyítettem a száraz adalékokkal összekevert vajjal. Az almákat és a körtéket csinosan elrendeztem a forma alján (kb. 2 sor lett, a körtét a közepére tettem). Ráöntöttem a masszát az almára. Kb. 40 perc alatt készre sütöttem. Amikor kihűlt, óvatosan ráöntöttem egy tálra. A fiúk magában, én cukros tejszínhabbal ettem. Könnyű és finom. Hidegen is nagyon finom. 🙂

És itt ragadom meg az alkalmat, hogy bemutassam nektek anyósom mérlegét, amivel tegnap sütöttem – még a nagymamájától kapta, és azóta is ezt használja – minden lehetséges hozzávaló fel van rajta tüntetve, és ehhez mérten vannak a beosztások. Eszméletlen, tényleg megtiszeltve éreztem magam, hogy használhattam :))

A Dió Bisztró Mikulása 2010. december 6-án a Dió Bisztró Facebook oldalának – http://www.facebook.com/pages/Dio-Bisztro/119345998121587?ref=sgm – kedvelői, illetve azok között, akik itt a blogon olvassák a recepteket + megjegyzéseket fűznek az írásokhoz gasztro meglepetést sorsol ki. A nyereteseknek természetesen egy pár kitisztított cipőt is be kell mutatniuk 🙂 Várjuk együtt a Mikulást!