Jérceleves (szárnyas/csirke leves)

A megmosott, feldarabolt jércét egy kis sóval és pár szem borssal felraktam hideg vízben főni – épp annyival, hogy ellepje. Közben megpucoljuk a zöldségeket, feldaraboljuk őket ízlés szerint. Amint felforrt a víz, hagytam forrni egy kicsit, és leszedtem teaszűrővel a keletkező habot (itt jegyezném meg, hogy régen emlékeim szerint nem kellett a szárnyas leveseket lehabozni, sőt, amikor még lehetett kapni kóser vágott (azaz kivéreztetett csirkét) még annyira sem. DE most úgy tűnik, már a csirkék sem a régiek, és egyszerűen nem tudom jó lélekkel rajta hagyni a levesemen azt a trutyis habot….).  Amint lehaboztuk meg minden, mehetnek bele a zöldségek (a petrezselyem kivételével, az elég, ha az utolsó 20 percben megy csak bele), felöntjük hideg vízzel a fazekat, ízlés szerint fűszerezzük, hagyjuk, hogy megint felforrjon, majd teljesen takarékra vesszük, és hagyjuk, hogy a leves megfőzze magát. Néha-néha ránézünk, ha szükségét érezzük, belekóstolunk, de tulajdonképpen a leveshez sokat már nem tudunk adni 😀 Az én fiatal jércém 2 óra alatt főtt meg, majd gutaütést kaptam, de ne izguljunk, számomra is teljesen misztikus módon a zöldség nem főtt szét, hanem nyugisan főtt a levesemmel. Ha pl. csirkeaprólékból főzzük ezt a levest, akkor max. 1 óra alatt megfől a kicsike!

Amikor megfőtt a hús, beleraktam a petrezselymet, fűszereztem, hagytam még kicsit gyöngyözni, majd feljebb vettem a lángot, jól kiforraltam a levest, lezártam, és kész. Az én családom kvázi előételként külön eszi a leveshúst, majd utána valami levesbetéttel (pl. grízgaluskával, csigatésztával stb.) esszük a levest forrón. Én a fentiek szerint készítek minden lábasjószágból készült húslevest, mindig sikere van, így jó szívvel ajánlom!