Dió Bisztró

A dió

2010 október 6. | Szerző:

Miért éppen a dió? Nem jutott eszembe semmi ahogy jobban belegondoltam… összeállt a kép. Apai nagyanyám mindene volt a dió, már-már legendává érlelődött a történet, amikor nehéz idők jártak ebből tartotta el a családot télen, az utolsó 1 darabért is képes volt kimenni a kedves fáihoz, szárította, törte, tisztította sütött, főzött belőle. A fa maga is impozáns látvány hatalmas lomb, harsogó zöld levelek. A fák közül ő a hosszú életűek közé tartozik. Úgy tartják, az ember az unokáinak ültet diófát, bízik a jövőben, van reménye hite az életben. Maga a termés is gyönyörű, a kemény héj, benne a finom gyümölcshús. A forma az emberi agyhoz hasonló, 3 tucatnál több neurotranszmittere segíti az agyműködés fejlődését, ha nagyon tudományos akarok lenni:)) Ha nagyon szentimentális, akkor allegória az emberi lét lényegéről. Amikor véget ér a fa aktív élete, nyomokat hagy a világban. Akinek a birtokában van egy diófa asztal, szék, tudja mit jelent. Őriz valamit a múltból, továbbad valamit a jelenből. Nekem ezt jelenti a dió:) Az idei termés!!

Címkék:

Vigyázz, kész, rajt – Vaslábas Vadászat!

2010 október 5. | Szerző:

Szeretnénk Dórával vaslábast venni. De nem tudjuk milyet. Megvehetjük-e az Asia Center-ben kapható 5,000Ft-sat, vagy ezért mindenképpen min. 20,000Ft-ot kell kiadni? És hogyan tartsuk tisztán? És ti hol tároljátok a tieteket, mert bazi nehéz ám….? Én emlékszem, anyósomnak és nagyanyámnak is volt rajta valamilyen bevonat, de a maiakon ilyet már nem mindig látok. Amit megörököltem a nagyitól, bódult, tapasztalatlan leányfejjel átpasszoltam anyuhoz, aki viszont már nem hajlandó tőle megválni. Véleményeket, tanácsokat várunk! Köszönjük előre is! 
Címkék:

Minden egér szereti a sajtot, én is…

2010 szeptember 8. | Szerző:


A borkóstoló újra inspirált arra, hogy neki fogjak sajtot készíteni. Készítettem már fűszeres sajtgolyókat, krémsajtot különböző ízekben – erről még külön beszámolok, fotókkal illusztálva. Most éppen a kemény, reszelhető, szeletelhető sajt keltette fel az érdeklődésemet, és fekete erdő sonkát gondoltam a sajt ízesítésére. A hasonló technológiával készült dolgokat jól lehet párosítani. A sonkát sóban kell pácolni, érlelni, tálalásnál vékonyan praktikus szeletelni, mint ahogy a sajtot, mindkét dolgot hosszasan megfelelő hőmérsékleten szárítani kell. Nos, e gondolat mentén jött a sonka. Van a Tesco-nak a saját márkás Feketeerdő sonkája, aminek nagyon jó íze van, és még jobb ára, így ha elrontom sem ér nagy veszteség. A tejet a piacon vettem termelőtől, a túrót nem, de legközelebb teljesen házi előállítású alapanyagokból fogom készíteni. A bio dolgok készítésben nem hiszek igazán, maximum törekedni lehet szerintem a vegyszermentes termelésre, termesztésre, de teljesen bio környezetet ma már azt hiszem, nemigen találunk. Azt gondolom, a termelő személye, szenvedélye, tapasztalata, a józan paraszti esze a garanciája a kiváló alapanyagoknak, ízeknek.
Ennyi mellébeszéd után a recept, mindenképpen ajánlom kipróbálni, én majdnem kiugrottam a bőrömből, amikor megkóstoltam, pontosan olyan volt az íz, mint amilyenre gondoltam.
Hozzávalók:
1l tej
0,5 kg túró
10 dkg vaj
1 tojás
1 tk szódabikarbóna (ettől lesz lyukacsos a szerkezet)
só bőven, de óvatosan, mert a sonka már eleve sós

1.lépés: a tejet a túróval összekeverjük, felforraljuk, sózzuk
2.lépés: leszűrjük sűrű szitán, visszaöntjük egy fazékba, az olvasztott vajat, a szódabikarbónát, a tojást belekeverjük, a tojást külön kevés leszűrt túróval összekevertem, hogy kicsit meleg legyen, ne rántottaként működjön a sajtban:)
3.lépés: ízesítés sonka, fűszerek, hagyma magok
4.lépes: 10 perc lassú tűzön jól átmelegíteni, akkor jó, ha egy egységes állagú massza lesz belőle
5.lépés: formázás, alaposan belenyomkodjuk egy tetszés szerint formában, a legjobb valamilyen szilikon, ha éppen nincs, folpackot teszünk a formába, így hűtjük ki. Azonnal fogyasztható!!!! Hűtőben – mint ahogy a friss sajtok általában – pár napig tartható csak el!

Címkék:

Tököltem

2010 augusztus 19. | Szerző:

Amikor kitaláltam ezt a “tökös” történetet, azt hittem, milyen jó fej anya vagyok, hogy gondolok a gyerekem téli tökszükségleteinek kielégítésére – mára kiderült: a gyerek már a tökfőzelék látványára is csak egy heveny “nyemmel” válaszol (nekem is, meg anyunak is, ami azért már tényleg aggasztó), összeszorítja a száját és nézhetek másik ebéd után. Na mindegy, a nyírturai villámlátogatás eredményeképpen három édes kis formás tökkel jöttünk haza – meg kaporral, de az mire visszaértünk Pestre, megadta magát, azért hál’ istennek találtam a mélyhűtőmben tartalékokat -, és úgy gondoltam, elteszem télire. Nekem majd 37 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezen a műveleten átessek, de úgy tűnik, nem ördöngősség, és tényleg szórakoztató.
Szóval a folyamat a következő volt (mármint nekem):
1. tököt megmos.
2. tököt krumplihámozóval lehámoz.
3. tököt negyedbe vág.
4. tökből magokat kanállal kiszed/kikapar.
5. tököt a cseppformájú reszelőn lereszel (kisebb ujjsérülések).
6. tököt bezacskóz.
7. zacskóból levegőt kinyom, és tököt lelapít.
8. zacskót felcímkéz és mélyhűtőbe tesz.
Jelentem, ma ránéztem, és pont olyan, mint anyáé szokott lenni, így gondolom “mission completed” 🙂
Címkék:

Aszalt paradicsom

2010 augusztus 4. | Szerző:

Az egyszerűség gyönyörködtet, ez jutott eszembe a szárított paradicsomról. Hiszen nem kell hozzá más, mint jófajta, paradicsom, némi só, kb.15-20 perc, előkészítés, és forró napsütés.
Először megmostam kb.6db paradicsomot kettévágtam, a belsejét kiskanállal, kiszedtem, kettévágtam, egy nagy lapos tányérra szórtam vastagon sót, a félbevágott paradicsomot, rátettem megsóztam, tüll anyaggal letakartam.
Kitettem a napra, olyan 3-4 óra múlva ránéztem, az összegyűlt levet kiöntögettem a paradicsomhajókból, hagytam tovább száradni. A forró napokon ha mondjuk nappal 30 fok van, olyan 18-24 óra alatt készen van.
A tárolás szárazon kis vászonzsákban, ami szellőzik, vagy 1/2 rész olívaolaj, 1/2 rész napraforgó olaj, fokhagyma, színes bors. Ha az olajat meglangyosítva tesszük bele a fűszereket, utána visszahűtjük, intenzívebb ízeket kapunk.
Nagyon szeretem, salátákon, tésztán, húson, hozzáad valamit ételhez olyan jóóóóóóó!!!

A képeken már “nagyobb” mennyiséggel dolgoztam, összeesik az a helyzet, érdemes kihasználni a jó időt és folyamatosan szárítgatni, akár az erkélyen, ablakban.

Címkék:
Frissebb bejegyzések »

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!